Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Reneszánsz irodalma, A-tételek

2009.11.02
1. Reneszánsz újjászületés: Itáliában jelenik meg a 14. században (Mo-n 1472-ben Beatrix, Mátyás felesége hozza divatba). Jellemző korszaka a humanizmus, ami emberközpontút jelent. Az antik görög kultúrát emeli ki, amit az arabok terjesztenek a felső 10000 műveli a humanizmust, az arisztokrácia kultúrája, megveti a köznépet, a földi boldogság a fontos. Nemzeti nyelven írnak, megszületnek az első jelentős nemzeti művek. Ez Európa északi felén terjed , megerősödik a nemzeti érzés, ez reformációhoz vezet. A humanizmusra jellemző világképet Machiavelli a Fejedelem című művéből ismerjük meg. Machiavelli: A fejedelem: Király tükör-> ebből a műfajból indul ki. A vers elején még Istenhez szól, mert ez a kötelező, de később megfeledkezik róla. Mert ebben a korban az a felfogás, hogy nem Isten hanem mi és a szerencse irányítja a sorsunkat. Machiavelli felfogása szerint: a szerencse néha ad, és ezt ügyesen ki kell használni. Kialakul a virtus~férfiasság, szenvedélyesség, de néha a tehetséget jelenti. Az uralkodónak pedig nem Istennel, hanem a néppel kell törődnie, mert a néptől kapta a hatalmat és így a nép el is veheti tőle. (manipulálni kell a népet). A reneszánsz találta fel az individualizmust az egyéniséget. A reneszánsz művészete: Építészet: Az antik építészetből sok elem megmarad (pl.: oszlopok, boltívek, árkádsorok, kupola, tümpanon). A római és görög elemek keverednek. Példák: Michelangelo: Szt. Péter dóm kupolája-> kőbábos korlátok. Sansovinio: Velencei könyvtár->boltíves tagolás. Szobrászat: A klasszikus kor szobrászatát másolja. A szobrok nyugalmat árasztanak-> kontraposzt állás, a szépség erősen érvényesül->megnemesíti az embert, kidolgozott izmok és részletek. Példák: Donatello: Dávid (harc után), Magdaléna (bűnbánó), Fontana San Giovanni-vízkút legalsó része. Michelangelo- Mózes: termékeny pillanat->bal lábát hátra teszi, hóna alatt a 10 parancsolat, Dávid-aránytalan, nagy fej, kezében parittyakövek, kontraposzt állás, szépséget érzékelteti. Festészet: Az első olyan ábrázolás, amelyben az axonometrikus ábrázolás érvényesül. A háttérben egy pont, amelybe minden pont bele fut. Síkban érzékelteti a teret. Példák: Sandro BoticelliVénusz születése->természet szépsége, a háttér és az előtér is jól van ábrázolva. Primavera- Paradicsomi kertben helyezi el a tavaszt, női test rendkívüli kidolgozása. Leonardo Da Vinci: Az utolsó vacsora: ->Jézus bejelenti a mai napon még valaki elárul engem, meglepődést jeleníti meg, mozgalmas. Sziklás Madonna: háromszög kompozíció kiemeli a hátteret. Önarckép: meggyötört, lemondó, keserű , az öregedést fejezi ki az arca. Michelangelo: Ádám teremtése: -> átadja a lelket Ádámnak. Utolsó ítélet: plasztikus ábrázolás, szoborszerűek az alakok. Tiziano: Vénus és Adonis: átmenet a barokk festészet irányába, jók a színek. Raffaelo: Madonna: arcán van a hangsúly. Athéni iskola: színes ruhákban az emberek, füstös ábrázolás->minden színbe belekeveri az árnyékot. Dürer: Önarckép: a képet úgy festi le, mintha a tükörben nézné magát. Ádám és Éva: rézkarc, árnyékok. Bosch: Szárnyasoltár: bábszerű alakok. 3rész: jobb oldal-> a pokol, középső-> Paradicsom, boldogság. Breughel: Bábel: mérnöki tervrajz. Parasztlakodalom: elrontotta, mert 3lába van a felszolgálónak, ő is szerepel a képen.
 
 
2. Petrarca: Dél-Franciaországban születik 1304-ben, foglalkozása:teológus (kanonok Avignonban). Nagy költő, 30évesen babérkoszorút kap elismerése jeléül. Laura a múzsája és a hozzászóló művei a legjelentősebbek (de van felesége). Latinul-toszkán nyelvjárásban ír. Afrikanus eposzára a legbüszkébb, amiben felfedezi a természet szépségét. A Dalok könyvével válik híressé, amit a múzsájának írt. Ideát hoz, mint Anakreon, követői a petrarkisták. Ti szerencsés füvek: Lírai én a természetet szólítja meg, szenvedésként li meg a szerelmet, de boldog, mert a szerelemtől szenvedhet, pedig szerelme megalázza. Kedvesét Madonnának nevezi, aki a füveken lépked és emiatt a füvek szerencsések-> irigyli őket, vetélkedik velük. Nem udvari szerelem hanem a természetben lejátszódó szép és életteli szerelem. A versben a trubadúr hagyomány is felfedezhető, mert a nőt felsőbbrendűnek ábrázolja, és a férfi miatta szenved. A vers a zsoltár költészetbe tartozik, mert a Madonna szépsége=a természet szépségével és ez a szépség lángragyújtja a férfit. Verselése: terzina : aba bcb cdc …
 
 
3. Bocaccio: Petrarca kortársa, művelt, egyetemre jár, bekerül az elit értelmiségbe, prózai alkotásokat ír, melyeknek témája a szerelem. Múzsája neki is van. Ebben az időben pusztít a pestis. 1348ban kezdi írni a Dekameront->10 napot ábrázol, 10fiatal menekül a pestis elől egy kastélyba, 14napot töltenek ott, ebből hétvégénként azaz 4napot imádkoznak, a hétköznapokat azonban meséléssel töltik. Minden hétköznap választanak egy királyt vagy egy királynőt, aki eldönti, hogy mi legyen az aznapi 10 történet témája-> így jön össze a 100 történet melyeknek központjában a sors és a szerencse áll. Az arkangyal szárnytolla : Cipolla barát a főhős ,aki a két ifjú szemszögéből mondja el a történetet. Cipolla nem hisz az ereklyékben, gúnyolódik az egyházon, de nem a valláson. Van egy doboza amiről azt állítja, hogy Gabriel arkangyal szárnytolla van benne. de amikor kinyitja a dobozt a nép előtt, akkor látja, hogy csak széndarabok vannak benne, amit azzal magyaráz, hogy csoda történt .-> Isten cserélte ki. Ő kigúnyolja ezt a csodát, így a szöveg szatírikussá válik. Fülemüle: Dolce styl nuovo~ új stílus, ami szerint ha az ember szerelmes, akkor nem követhet el bűnt. Caterináék házasság előtti együtt létük miatt bűnösök, de a szerző az ő pártjukon áll. A polgári értékrend szembe kerül a lovagi értékrenddel, mert a lovagi értékrend szerint az apának meg kellett volna ölni a fiút, ehelyett azonban üzletet lát a dologban.Háttérbe szourl a becsület, üstökön ragadta az apja a polgári virtust. A fiatalok értékrendje: a szerelem a legnagyobb érték. Az öregek értékrendje: a társadalmi fölemelkedés.-> mindkettőből hiányzik a túlvilág, a boldogság a legnagyobb érték. A szerelem mindent elsöprő érték, a könnyű ágyba vitel a lány érzelmeit hangsúlyozta. A lány szereti a természetet és a fülemülét is-> ez a tipikus felfogás a fülemile dala a szerelmi költészet metaforája. A lány félti a becsületét, de a szerelem vezérli tetteit. A végén az apa és Ricardo szembe kerül. Az apa férfiassága tücsök, Ricardo-é fülemüle. A tanult embereknek szól a humora. Az utolsó mondat meseszerű „Madarásztak a fülemilére”-> boldogan éltek amíg meg nem haltak.
 
 
 
 
 
4. Az angol reneszánsz kialakulása, Shakespeare pályaképe:  Az angol reneszánszt az arisztokraták művelik. Központja a királyi udvar. Új nemesek jönnek létre. A York ház kezdi uralkodását . A trubadúr költészet elveszik a régi nemességgel, mert ez már polgáribb társadalom. Új műfajok jönnek létre-> (drámaregény) melyek népszerűek a városi emberek körében. Eddigi dráma a vallási kultúrában gyökerezett (görög drámák), most ezt a középkori dráma  váltja fel melynek főhőse az ember, az egyszerű parasztok az ünnepeken adják elő. Tragikus eseményeket dolgoznak fel komikus formában, moralitás-> a jót és a rosszat állítják szembe. Helyszíne a templom vagy az előtte lévő vásár- és piactér. Ez jó bevétel volt a kocsmárosoknak, ezért gyakrabban szerződtettek színészeket, hogy több vagyonra tegyenek szert. Így jöttek létre a vándorló színi társulatok . Shakespeare pályaképe: Művei közt egy olyan sincs, amit ő írt volna. Vidéken lakik polgári családból származik. 16évesen megszökik , Londonba megy, színésznek áll. Ezután nagy előrelépés-> Globe színház vezető részvényese. Királydrámákat ír, a műveiben általában a negatív hős szembekerül az eszményi hőssel. Machiavellista nézeteket vallja. Tragédiái: Hamlet, Otello, III.Richárd . Összeesküvés, csalás, hazugság, hatalomvágy, dicsőség vezérli a negatív hőst, de ő győz, mert a humanista hősnek el kell buknia. Végdráma: Rómeó és Júlia. El kell pusztulnia a rokonszenves hősöknek. Komédiák: Ahogy tetszik, Tévedések vígjátéka. Zűrzavarral indul, a szerelem tesz rendet. Költői dráma: Vihar. Fenyegetettség az elején, a hős kibogozza a szálakat, és a szerelmesek egymásra találnak. Shakespeare-re már hat a manierizmus. Nem a jókedv uralkodik, hanem a fenyegetettség, és a zűrzavar. Műveiben rengeteg szójáték, metaforikus beszéd, látványosság, vérfagyasztó pillanatok, szellemek…stb. találhatók. A hősök lélektana teljesen magyarázható.
 
 
5.Hamlet: Shakespeare egy dán krónikából vette a nyers történetet. Ez egy bosszúdráma, melynek fontos kelléke a szellem. Hamlet alkalmatlan a bosszúra mert: 1. értelmiségi költő, jegyzeteli a gondolatait, ő egy kételkedő, hitetlen ember, saját tudásában is kételkedik. A történet fabulája: hogyan áll bosszút. A szüzsé pedig: folyamatosan halogatja a bosszút, Claudiust nem öli meg imádkozása közben, mert a mennybe akar kerülni. Később Hamlet belsőjévé válik a szellem, csak ő látja, az ő víziója, eddig mindenki látta, mosmár csak számára egy látomás-> lelkiismeretfurdalása van, hogy halogatja a bosszút. 2. Nem bízik a szellemben. mert református hitet vallja mert azt tanulta Wittenbergben. Még nem döntötte el, hogy higgyen- e a túlvilágban. Azt vallja, hogy a lélek halhatatlan – van amikor hisz a túlvilágban pl.: párbaj előtt Hamletnek rossz érzése van, itt hisz a sorsban, megfigyelhető, mikor fél, magát biztatja, magának magyarázza, hogy a sors meg van írva előre. Hamlet általában egy halasztó, kételkedő hős, de pl.: a színházi résznél cselekvő hőssé válik, mert eljátszatja a a színészekkel a bűncselekményt. Vagy pl amikor megöleti a levéllel Rosencrantzot és Guildenternt. A cselekvő hősök szembeállnak Hamlettel. Minden lényeges szereplő bűnös, tudják magukról és lelkiismeret furdalásuk van. Cselekvő, bűnös szereplők:  Claudius: bűnös, mert: megöli a királyt, emiatt lelkifurdalás gyötri, az egész műben fél a lelepleződéstől, saját vétke miatt hal meg, cselekvéseit sem tudja kontrollálni,, végső elkeseredésében elveszti a mértéket gaztetteiben, szerelmes a királynéba, király akar lenni, dicsvágyó, individualista reneszánsz ember, Machiavelli magatartást tanúsít, de jó király, belső konfliktus, hiába imádkozik, jobban szereti a hatalmat, a szerelmet, a földi javakat a túlvilági életnél. Gertrúd: már az öreg Hamlet uralkodásának ideje alatt is viszonya van Claudiusszal, tudja, hogy a királyt Claudius ölte meg, lelkiismeretfurdalása van. Polonius: bűnös, mert: Opheliát akarja felhasználni a hatalomszerzéshez, folyamatosan kémked mindenki után, Hamlet szerint nem érdemelte meg a halált, de a halál után legalább már nem kell hízelegni, mert a túlvilágban egyenlők vagyunk., konkrét bűncselekményt nem követett el, de Hamlet szerint erkölcsileg bűnös, mert Claudiusszal szövetkezett. Laertes: megölték az apját és ő bosszút áll, Claudiusszal szövetkezik, szándékosan öli meg Hamletet. Rosencrantz és Guildentern: Hamlet szándékosan halálba küldi őket, mert szerinteudvaronc csúszómászók, erkölcsileg bűnösök, rossz jelleműek, mert teljesítik a király utasításait. Hamlet életképe: Tudja magáról, hogy bűnös, mert bűnösnek született. Úgy gondolja, hogy nincs jó vagy rossz, csak az számít, hogy mi mit gondolunk a világról. „Nekem börtön”-> Hamlet negatív figura például nagy monológból kiderül. A világ= balsors. Két dolog merül fel: öngyilkosság, vagy tűrni a jelen gonoszt. Nem a vallás tartja vissza az öngyilkosságtól, hanem a félelem. Az hogy életszépség mint visszatartó érv meg sem jelenik. Azért is lett ennyire negatív, mert csalódik anyjában-> „gyarlóság asszony a neved”-> ebből általánosít,hogy a nők hűtlenek, nő szerelme rövid. Hamlet azért is küldi zárdába Opheliát, valamint úgy érzi, hogy már nem szereti őt, mert Polonius és Laertes eltiltják Opheliát Hamlettől, mert úgy vélik, hogy Hamlet szándékai nem komolyak és egyébként sem veheti el a lány a származási különbség miatt. De megfeledkeznek arról, hogy Hamlet már nem is trónörökös. Ophelia: nem bűnös, mert csak szót fogad apjának és testvérének. Ő szenvedi el mindenki bűnét, megőrül, dalolni kezd, amiből kiderül, hogy legfontosabb kincsét Hamletnek adta és erre a férfi válasza: „ne jöttél volna be”. A mű elégikusan zárul, Hamlet életcélja: semmi értelme a világnak, az élet után ugy sincs jobb, nincs túlvilág, ezért nem kell jónak lenni, magáról tudja, hogy nem erkölcsösebb a többieknél-> levél. De ő tudja, hogy ennek semmi értelme nincs pl: irigyli a cselekvő embereket:-> Fortinbrast az ellenpólusát. Szerinte az a nagy ember, aki akkor megy hadba ha oka van rá és hogy becsületéért mindent megtesz, de arra is rájön, hogy ez értelmetlen küzdés, mert egy falatnyi , értéktelen helyért küzdenek. Hamlet a halál követe, nem eszményiek a cselekvései az élet mögött mindenütt a halált látja, a pusztulás uralkodik. Kiábrándító a darab, mert minden cselekvő lélektani motivációját értjük, ezáltal valóságosabb. Ebből lehet a leginkább életismeretet szerezni. Ez hozza el a katarzis~megtisztulás élményét. Átéljük azt, amit ők átélnek. Jobban értjük a cselekmények okát, mint a szereplők ,mert csak mi tudjuk a lélektani motivációkat, de mégsem tudunk vele azonosulni, mert túl sok az ellentmondás, a kérdés, nincs nyugvópont soha. Mozaikszerű információadás: a mű különböző helyeiről gyűjtjük össze az információkat.
7. Balassi Bálint : életrajza: 1554ben született, 40évesen hal meg seblázban. Gazdag családból származik, később elvesztik vagyonukat, mert az udvar katolikus ők viszont protestánsak. Átéli korának a bizonytalanságát. Később rabló lovag lesz, 18évesen beáll a császári hadseregbe és elfogják. Életének célja, hogy visszaszerezze családjának vagyonát, ugyanakkor fékevesztett nagyúri életet él-> nőket erőszakol meg és botrányokba keveredik. Múzsája: Losonczi Anna-> költeményeiben Júliaként szólítja meg. Nem kitalált személy, igazi viszonyuk van egymással, de Júliának van férje. Ő az első trubadúr költ Magyarországon, kortárs külföldi és török költészet alapján írja verseit. Rengeteg díszítő elemet használ, dalverseket ír. Dobó Krisztinát veszi feleségül, remélve, hogy hozományt kap, beköltözik a Sárospataki várba, de ezzel felségsértést követ el, ezért a házasságukat érvényteleníteni kell. 89ben kegyelmet kap és újabb házasággal próbál vagyonhoz jutni. Losonczy Annát (aki ekkor már özvegy) akarja elvenni feleségül, de Anna nem fogadja el a házassági ajánlatot. Nincs más választása, beáll katonának. 40évesen egy ágyú lelövi mindkét lábát és seblázban meghal. Balassi mint költő : Humanista, művelt, poéta doctus, gyűjteményt csinál műveiből, amit ki akar adni, de eltűnik és a 20.században találják meg. Korában és halála után is nagy hatással van a többi költőre. Balassi verseit utánozzák kisebb költők. Epigonok~ egy hatalmas költőt követnek, de csekélyebb tehetségűek. Leértékelődnek a művek, lesüllyednek a népköltészetbe -> folklorizálás. Egy katonaének: Kupolás szerkezetű, öntanúsító kaland, két részből áll: egy ódai keret és egy lírai életképi rész. Felidézi az ókori költészetet, a bukolikont és a szabadság világát. Keret szöveg a „milyen jó a világ” életérzést erősíti meg. Az óda szöveg erkölcsi értékként mutatja be a kalandot. Az életkép a vitézi életet írja le és azt, hogy a kaland lehet jó és rossz is. A legmélyebb pont az hogy: meg is lehet halni, és akkor nincs meg a dicsőség, az elégtétel. Ó én édes hazám: A kalandról szól, ami az elhivatottságot mutatja be. Magyarország a kereszténység védőpajzsa. Búcsú, nem a hazából menekül, hanem a szerelme elől. Darvaknak szól: Búcsúvers, invencio poetika~költői talány, ötletesség-> hogy a darvakkal üzen haza a szerelmének, mert ő bujdosó és távol van a hazájától-> honvágy és a szerelem érzése keveredik. Erúdício-> a mű gazdag és elmélyült műveltsége, amit az átlag ember nem ismer fel. Lírai én a bujdosó férfi. Verszárlata van a versnek-> tartalmazza a szöveg keletkezés történetét, ez egy tudósítás, egy kötelező verselem. Egy úton járó szerzette ének: Ekhos vers~visszhang, trubadúr költészet alaphelyzete a kettős érzelem, költői invencio ebben is megtalálható, itt ez a játék a hanggal. Költői játék a rímfelelő szóból->önálló szó lesz, mintha két énjének párbeszédje lenne. A rímfelelő szó a válasz az ő föltett kérdéseire. Eleinte visszahúzza a végén már biztatja, ez az előképe a lírai monológnak, a dramatizálás nagyon erős.
8. Balassi szerelmi lírái: Szerelmes versei a trubadúr hagyományokat követik, ezeket a verseket sokáig tilos volt nyilvánosságra hozni. Hogy Júliára talála: Török zenére írja, díszített, udvarló szöveg-> eredeti nyelve török. A versben mindegyik szakasz egy megszólításból és egy jókívánságból áll. A megszólítás metaforikus, ami Júliát írja le, ez a vers csúcspontja. Verszárlat a hideg nő és a lángoló szerelem ellentéte-> a hideg nő, aki fogadja a szerelmet, de nem viszonozza. Bécsi Zsuzsannáról: Latrikánus vers, szakít a trubadúr költészettel, áttér a vágánsra, azaz örömet ír le. A költemény két utcalányról szól és felidézi hogyan zülött velük Bécsben, tehát alantas személyekről ír. A kalandjának legerotikusabb részét metaforákban írja le, udvari nyelven. Szít tüzet Zsuzsanna: Vénusz fattya, aki pénzért elcsábítja a férfit. Invencio poetika itt a jóslás(előjáték), ami szerint Zsuzsanna odaadta neki a szívét-> egymásba szeretnek->csattanó. Rímképlet: ab/ab/ccd/eed/d/ Kiben az kesergő Céliárul ír: Célia gyászol, mert az öccse halott. ”…mossa orcáját”-> Célia megtisztul a sírástól és ez szebbé teszi. Van benne dramaturgia. Költő gyönyörködik a sírásban ez egy esztétikai élmény számára. Célia verseket a manierizmus és a díszítettség jellemzi. Ezek csak Balassi strófában íródnak, ez egy másodlagos jelentést ad a verseknek, mert a Szentháromságnak írja, ez is a tudós költészet gesztusa, költészetét istennek ajánlja.
9.Istenes versek:  Istenes versei a legértékesebbek, legjelentősebbek. Adj már csendességet: Üdvözülést és boldog, nyugodt életet kér, élvezni akarja az életet. A végére személyes leírássá alakul a vers. Először könyörgés, de nem üdvözölni akar, hanem a lelkifurdalást enyhíteni. Racionális érveket sorakoztat fel: 1. túl sokat szenvedett és szeretne ettől megszabadulni. 2. Megnyugvást kér, elmondja rossz tetteit és hibáit. Az egész vers vagyona visszaszerzéséről szól, Isten szerinte azért van, hogy megbocsásson. Bármilyen bűn is, megbocsát. Az ember funkciója, hogy bűnözzön és Isten dolga, hogy ezeket a bűnöket megbocsássa -> ez a kor felfogása. Az érveket magának mondja, hogy megérdemli-e a megbocsátást. Vitatkozik magával és Istennel. Ha „ te” (Isten) olyan nagy vagy, mint amilyennek leírnak, tedd meg, hogy megbocsátassz, és akkor én szeretni foglak. Alkudozik Istennel, olyan mint egy üzleti vita. Az utolsó 2 versszakban összegzi a verset, magával beszélget felszólító módban, azért nem jövőidőben beszél, mert abban nincs felszólító mód, ráadásul a legerősebb nyelvi kényszerítő eszköz a jelenidő. Összemosódnak az idők, a végén megtörténtnek tűnik a megbocsátás. Ez a személyes líra, a lírai monológ és az önmegszólító vers is itt teremtődik meg. 42. Zsoltár:  Balassi fordítás: 1. Űzött szarvas kényszerhelyzetben van, ijedt, a zaklatás, a félelem és az űzöttség érzete a fontos. A kép: a szarvas, erre tolódik a hangsúly. jelölt: az Istenhez fohászkodó ember. 2. Ellenség gúnyolódása: az imádkozó ember romlott, ezért nem találja Istenét. Nem a Dávid zsoltárt fordítja le, hanem Balassi fordítást csinál. A nyugalom, mint szempont nincs jelen. 3. Nincs ellenségről szó, mégis ideges lesz. Személyessé teszi a fohászkodást. Istenes vers=személyes líra. Balassi azért fordít zsoltárt, mert a 33 istenes versbe még kellett. 4. Két szerelme (Krisztina és Júlia) bosszúsága miatt bocsát meg Isten. Ezáltal Balassi személyessé teszi a költeményt, mert életrajza felé húz. Egyénibb, megszólító líra. Szenczi fordítás: 1. Idilli kép, a jelölt fontosabb, a szarvas állapota: kívánkozás. Vallási áhitat szerű „híves patak”-> megtisztulás, megnyugvás jelképe. 2. Nem derül ki, miért nem találja Istenét. Nincs szó ellenségekről. Ő a Dávid zsoltárt fordítja szó szerint. Szenczi református, megjelenik a templom, mint a nyugalom szigete. 3. Itt vannak ellenségek, akik direkt bosszantják. Ez nem istenes vers, hanem zsoltár fordítás. 4. Isten megkegyelmez, mert ez a dolga.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

deügyesek

(amindenit, 2009.11.07 10:19)

vagytok. köszöni szépen az egészhumánközösség. gondolom. de hatos tételt valaki pakoljon.

áhköszi!

(egyrepülőasszony..!vi, 2009.11.03 16:48)

Mr.Hamlet amúgy sem volt eddig kompatibilis velem .) szóval: zsír.
:-:-:-.-.:-:-: