Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A-tétel: A romantika végső fázisa

2011.01.23

1. Jókai Mór élete, pályaképe

- a magyar romantikus próza legnépszerűbb és legtermékenyebb alkotója

IFJÚKORA:
-1825-ben született Komáromban liberális szellemű családba
-apja értelmiségivé lett nemes
-tanulmányait Komáromban, Pozsonyban, Pápán és Kecskeméten végezte
-jogot és filozófiát tanult
-Pápán megismerkedett Petőfivel
-tehetségesen rajzolt és festett

---> származása meghatározta későbbi írói szemléletének alapjait: az ősi Jókay-család nemzeti öntudata ill. a polgári liberalizmus

HÁZASSÁGA:
-felesége: Laborfalvy Róza színésznő
-a márc. 15-ei forradalom napján ismerkedtek meg
-Róza Gertrudist játszotta a Bánk bánban
-Róza házasságuk előtt kicsapongó életet élt: volt egy törvénytelen lánya

IRODALOM SZERVEZŐI SZEREP:
-alapító tagja volt a Tízek Társaságának
-szerkesztője az Életképek és a Pesti Hírlap c. folyóiratoknak

FORRADALOM, SZABADSÁGHARC:
-ő fogalmazta meg a 12 pontot
-a szabadságharc során háttérbe vonult
-békepárti és Kossuth-hű
-1849 nyarán a Szemere-kormánnyal elhagyta Pestet és bujdosni kényszerült --> depressziós lesz
-később felesége menlevelet szerez neki

PÁLYAFUTÁSA:

I. korszak:
-első regényeit 1846 tájékán írta
-karriere csak az 50-es évek elején bontakozott ki
-erőteljes nemzeti színezet, népiesség és történetiség volt jellemző
- Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán --> reformkor eszméi kerülnek a középpontba

II. korszak:
-pályafutásának csúcsa
-1869-74/75
-leghíresebb regényei (Kőszívű ember fiai, És mégis mozog a Föld!, Fekete gyémántok, Az arany ember)

--> ezt követően pályafutása lefelé ívelt, már csak 1-2 kiemelkedő regényt írt haláláig (pl.: Sárga Rózsa)

MŰVEINEK JELLEMZŐI:
-egyszerűsített erkölcsi séma
-polarizált jellemábrázolás
-legtöbbször a közelmúltban játszódnak
-a regényeket gyakran kíséri az író előszava, utószava, kommentára stb. --> irányítja az olvasó közönséget
-több regényében megjelenik a fiatal lányok iránti vonzalom (pl.: Arany ember) --> ez jelen van Jókai életében is: egyszer beleszeretett egy fiatal rokon lányba (aki később meghalt, ill. 1889-ben feleségül veszi az akkor 27 éves Nagy Bellát)

--> 1904-ben halt meg Budapesten elismert íróként

 

 

2. A menekülő romantika Az arany emberben

 

- Keletkezés körülményei: 1872-ben íródott, Jókai pályájának csúcsán állt ekkor, ám magánéleti gondok gyötörték (megromlott viszonya feleségével, beleszeretett gyámleányába, de a lányka korán meghalt) ezek is közrejátszhattak abban, hogy a regény a menekülő romantika kiábrándult vonásait tartalmazza

- Műfaja: negatív karrierregény, ahol a hős meggazdagodása, felemelkedése nem elegendő a boldogság eléréséhez.

Tímár szerelmei jelzik, hogy valójában a metafizikába vágyik (amit Noémi és Tímea képviselnek).

- Tímár: a szabad versenyes világ feltörekvő hőse, aki tud bánni a pénzzel. Látszólag tisztességes úton jut vagyonához.

Azért akar meggazdagodni, hogy elnyerje Tímea szívét, de célja nem elérhető a valóság anyagias eszközeivel.

A meggazdagodás stratégiáját Kacsuka úrtól tanulja.

- Tímeával való viszonya: a névhasonlóság valamiféle misztikus összetartozást sejtet, de a végzet szerelmük útjába áll, ezt mutatják a különböző előre/visszautalások:

Pl.:  A Vaskapu történetét elmesélő Tímár a metafizika beavatottjaként tünteti fel magát Tímea előtt, de mikor a kiscicát veszni hagyja kiütközik, hogy mennyire különbözik az értékrendjük (Tímeának minden élet számít <-> Tímárnak csak az önérdek fontos, racionális) ((amúgy Tímea itt ábrándul ki belőle)) 

- Tímea: a mesés kelet szökevénye, ezért a metafizika kivetettje /ellentétben Noémival, aki teljesen a metafizika része/. Nem lehet boldog a valóságban: házasságuk is csak formaság, kötelességből és hálából ment hozzá Tímárhoz.

A vagyontalan Kacsuka úrba lesz szerelmes, hiszen ő nyitott a metafizikára. (Kacsuka elfogadja a keleti nyalánkságot, amivel Tímea kínálja őt, mikor a lány először van Brazovicséknál)

A gazdag Tímár sikereinek viszont nem tud örülni, mert a férfi elvesztette lelki tisztaságát. 

- Tímár bűne: mikor másokat megsegít, igazából saját céljait lendíti előrébb a jótékonykodással – ez az értelmes jóság elvének ironikus ellenpólusa. Környezet azt gondolja, hogy ő egy becsületes „arany ember”, közben mindenkit meglop és átver, például a gazember Krisztyán Tódort, aki Tímár ellenpárja (mindkét szerelmét Tódornak ígérik először, mégis Tímár kapja meg őket...) Tímár magának nem tud hazudni. Bűne tehát az önérdek, ám a kapitalista értékek nem teszik boldoggá. 

-> Boldogtalan életéből a senki szigetére menekül. Tímár mindkét világban otthonosan mozog, megvan benne a karakteri kettősség.

- Senki szigete: a társadalomból kiábrándult hős menedéke, a metafizika színhelye, ahol Noémiben megtalálja a viszonzott szerelmet. Itt nincs egyház és pénz, csak Isten van és a természet adta civilizációmentes béke.

 

 

5. tétel

1823. jan.21 Alsósztregova

- közép nemesi családból származik ( 4 testvére volt)

-magántanuló, majd a Pesti Egyetemen joghallgató

-joggyakornok, majd aljegyző( szívbaja miatt lemond )

1845 megházasodik, felesége: Fráter Erzsébet, három gyerekük születik

-letartóztattják, majd bizonyíték hiányában elengedik, felesége elidegenedik tőle és elválnak

1859 Megírja a civilizátort, ami a Bach rendszer politikáját gúnyolja ki, ez egy komédia Aristophanes modorában megírva, felveti a nemzeti kérdést

1859-60 megírja az ember tragédiáját, de csak 62-ben jelenik meg. Vitte-e a civilizáció előbbre az emberiséget? --> erre a kérdésre keresi a választ. ( ez már Rousseaunál és Vörösmartynál is előkerült) -drámai költemény

-Kisfaludy Társaság, Akadémia tagja lesz

1860-61 Mózes című drámájának megjelenése, ez egy dramatizált eposz

-határozati párthoz csatlakozott

1864.okt.5-én halt meg Alsósztregován

 

Az ember tragédiája:

 

Megjelenik benne Hegel filozófiai tétele, h az anyag eszmével töltődik fel. Vitte-e előbbre az embert a történelem? --> ez a kérdés vetődik fel Goethe Faustjában is (Arany ezért nem akarja tovább olvasni, mert azt hiszi, h ez is csak egy gyenge Faust utánzat)

-Goethe erre a kérdésre igenlő választ ad, míg Madách bizonytalan

A válasz keresését mítikus körny.-be, a teremtéstörténetbe helyezi.

Érvényesül-e az eszme a történelemben? --> MInedn szín erre a keresi a választ. Ez a kultúrpesszimizmus kérdése: halad-e az emberiség előre.

 

keret színek: filozófiai absztrakciók, amik történelmi példázattá emelik a kérdést.

pl.: Londoni szín: gyakorlati tudás, szabad versenyes világ az eszme, az eszme bukása, hogy a pénz, szenvedély, érdek vezényel, szerelem nem teljesülhet be, árucikké válik, Éva lesz az eszme megtestesítője, az egész szín elkárhozik, csak ő nem.

 

Lucifer kettős szerepe a történetben: -csábító gonosz(Biblia tört.)

-eszméltető, elülteti a gondolatot Ádám fejében --> ő a tagadás megtestesítője-az antitézis

 

Ádám törekvései: szökségletei gátolják a tudásvágyban --> az anyag gátolja az eszmét a metafizika felé törne, de anyagi mivolta ebben megakadályozza.

 

Éva jelleme: ha van bennük csábítás, akkor a sorsuk, h bűnhődjenek-->beszűkült sztereotípia ( keresztény dogma -->fogékonyság)

 

mű alapgondolata: Miért a küzdelem?

 

emberi szinten: haszontalan, mire megtisztulnánk meghalunk

az emberiség szintjén: haladás, egyre közelebb kerülünk Istenhez, metafizikához (Hegeli haladás -->anyag a végén visszatér az eszméhez)

 

-egyik eszményben sem valósulhat meg a szerelem -->öngyilkos akar lenni Ádám, h a történelem ne kezdődjön el, de utóléri a biológia végzet, aminek a megtestesítője: Éva -->muszáj elkezdeni a történelmet

-tudni akarja Ádám, h akkor lesz-e fejlődés, lesz-e haladás?

Isten: Bízva bízzál-->reménykedj, h amit láttál, az nem igaz-->öncsalás a remény

Isten és Lucifer sem árulja el, h mi a válasz, csak, h küzdenie kell --> Lucifer és Isten szimbolikusak, mert nem egymás ellentéteit képzik, ők együtt a szintézis.Küzdenünk kell a küzdelemért, a küzdés: öncél.

 

Cselekmény szinten: eszme nem győz az anyagon, nincs értelme a történelemnek

Reflexió szinten: küzdésnek önmagában van értéke, nem a cél elérése a lényeg, hanem a küzdelem -->ez a heroikus pesszimizmus, amit Nietzsche nevéhez fűződik. :)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

facebook

(annamari, 2011.01.30 15:34)

Helló mindenkinek!
a facebook levelezőlistánkra feltettem a 3-as és a 7-es tételt. Most ide nem másolnám be külön.
puszi

novella összehasonlítás

(lakits panda, 2011.01.26 16:28)

vki aki jól jegyzetelt kiegészíthetné a karaktervizsgálatot. kösziii <3


Jókai Mór: Melyiket a 9 közül és Guy de Maupassant: Falun összehasonlító elemzése
(saját vázlat alapján, de Kelemen által jóváhagyva, remélem nem írtam semmi hülyeséget)


Jókai: romantikus, míg Maupassant:realista -> emiatt vannak különbségek, és azokat ezzel lehet magyarázni (mármint a különbségeket)

1: karaktervizsgálat
a hősök sorsa attól függ,hogy elégedettek-e
Jókai: a világ jól működik
Falun: nincs elvárás, se erkölcs, ami befolyásolná

2: értékrendek összehasonlítás
Jókai: előre kijelölt megoldás, eszmei és erkölcsös
Falun: változó értékrend, kezdetben: szemben áll az örökbefogadó anya elkényeztetettsége (és,hogy mindent játéknak lát) + a pénz <-> az igazi anya erkölcsösségével
játszma:melyik családot ismerik el jobbnak: örökbeadók-pénz <---> nemörökbe.-erkölcs
fordulat: felnőtt fiú látogatása, a harmónia a visszatért fiú és a régi család között
az ott maradt fiú összeveti a sorsukat és végül a játszmában is ő dönt
a győztes a valóságos érdek (=pénz)

3: a gazdagok boldogsága és a szülő-gyerek kapcsolat vizsgálása
Jókai: szeretet a családban, az apa nem tud választani,hogy melyik gyerekét adja oda, a gyerekek viszont szeretik, itt a szegényeké a boldogság, a gazdagok pedig boldogtalanok
Falun: a két család összekeveri a gyerekeket, a nevüket se tudják -> ez hitelteleníti az erkölcsi magyarázatot (miszerint nem szabad gyereket örökbe adni)
ebben a világban a gazdagok boldogok, a szegények meg nem

4: az örökbefogadás értéke és megítélése
Jókai: egyenértékű a halállal (pl: hatodik bekezdés)
Falun: kezdetben az erkölcstelenség melegágya, de a fiú visszatérését követően felértékelődik az ott maradt fiú szemében: a lehető legjobb dolog ami történhet egy családban (+a gyerek nem szakad el a családtól)

5: a történet mozgatórugója
Jókai: az eszme, hisz ez egy romantikus mű
a földön szegények, de a daluk mint az angyaloké a mennyben, a cél az égi boldogság
Falun: az érdek és a szenvedély (~Hegel ész csele, azt hiszik,hogy az eszme,de nem) ez realista
cél: a földi boldogság

1. TÉTEL: JÓKAI MÓR ÉLETE ÉS PÁLYAKÉPE

(annamari, 2011.01.25 11:36)

- a magyar romantikus próza legnépszerűbb és legtermékenyebb alkotója

IFJÚKORA:
-1825-ben született Komáromban liberális szellemű családba
-apja értelmiségivé lett nemes
-tanulmányait Komáromban, Pozsonyban, Pápán és Kecskeméten végezte
-jogot és filozófiát tanult
-Pápán megismerkedett Petőfivel
-tehetségesen rajzolt és festett

---> származása meghatározta későbbi írói szemléletének alapjait: az ősi Jókay-család nemzeti öntudata ill. a polgári liberalizmus

HÁZASSÁGA:
-felesége: Laborfalvy Róza színésznő
-a márc. 15-ei forradalom napján ismerkedtek meg
-Róza Gertrudist játszotta a Bánk bánban
-Róza házasságuk előtt kicsapongó életet élt: volt egy törvénytelen lánya

IRODALOM SZERVEZŐI SZEREP:
-alapító tagja volt a Tízek Társaságának
-szerkesztője az Életképek és a Pesti Hírlap c. folyóiratoknak

FORRADALOM, SZABADSÁGHARC:
-ő fogalmazta meg a 12 pontot
-a szabadságharc során háttérbe vonult
-békepárti és Kossuth-hű
-1849 nyarán a Szemere-kormánnyal elhagyta Pestet és bujdosni kényszerült --> depressziós lesz
-később felesége menlevelet szerez neki

PÁLYAFUTÁSA:

I. korszak:
-első regényeit 1846 tájékán írta
-karriere csak az 50-es évek elején bontakozott ki
-erőteljes nemzeti színezet, népiesség és történetiség volt jellemző
- Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán --> reformkor eszméi kerülnek a középpontba

II. korszak:
-pályafutásának csúcsa
-1869-74/75
-leghíresebb regényei (Kőszívű ember fiai, És mégis mozog a Föld!, Fekete gyémántok, Az arany ember)

--> ezt követően pályafutása lefelé ívelt, már csak 1-2 kiemelkedő regényt írt haláláig (pl.: Sárga Rózsa)

MŰVEINEK JELLEMZŐI:
-egyszerűsített erkölcsi séma
-polarizált jellemábrázolás
-legtöbbször a közelmúltban játszódnak
-a regényeket gyakran kíséri az író előszava, utószava, kommentára stb. --> irányítja az olvasó közönséget
-több regényében megjelenik a fiatal lányok iránti vonzalom (pl.: Arany ember) --> ez jelen van Jókai életében is: egyszer beleszeretett egy fiatal rokon lányba (aki később meghalt, ill. 1889-ben feleségül veszi az akkor 27 éves Nagy Bellát)

--> 1904-ben halt meg Budapesten elismert íróként