Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szóelemek és a szavak

2009.10.11
A szóelemek
Morféma: a nyelv legkisebb önálló alakkal rendelkező egysége
            Tőmorféma: a szó jelentésmagja, legtöbbször fogalmi jelentéssel bírnak. Kivéve viszonyszók: alatt, mellett, ki, és, hogy, csak
                        -Alternáns: tőváltozatok – zörög-zörg/ök
            Toldalékmorféma: a tőmorfémához járul, járulékos vagy viszonylagos jelentésük van, feladata a tőmorféma jelentésének megváltoztatása, vagy a mondatbeli viszony jelölése
Alaki önállóság
Szabad morféma: az a szóelem amely alakilag önállóan, más-más szóelemektől függetlenül fordul elő- önmagában szót vagy mondatrészt alkot. Általában a szótári tövek nagy része (sün, olvas, alatt)
Kötött morféma: az a szóelem, ami csak egy másik szóelemmel alkot szót. Önmagában nem alkot szót vagy mondatrészt (toldalékok)
Félszabad morféma: önmagában alkot szót, de mondatrészt nem (viszonyszók)
              
A toldalékmorfemák
 
- 3 típus: képző, jel, rag
-képző: új szót hozhatunk létre vele, nem köti meg a szó szófaját, a tő után és a jel előtt áll, -több képző is állhat egymás mellett
-jel: szóalakot hozunk vele létre, megköti a szó szófaját, a képző és a rag között áll, szófajonként meghatározott módon több is lehet egy szóalakban
-rag: szóalakot hozunk vele létre, nem változtatja meg a szó szófaját, lezárja a szóalakot, csak egy lehet belőle, mondatrészszerepet jelöl
- a toldalékokhoz járulhat előhangzó, aminek nincs jelentése- a toldalék része (ház+as)
-kapcsolódási sorrend: t ő + k é p z ő(k) + j e l(e k) + r a g
 
 A toldalékok fajtái:
 
K
igeképzők
zöld+-ell, dob+-ol, só+-z
é
főnévképzők
szép+-ség, olvas+-ás, madar+-ász, nagy érték+-ű
p
melléknévképzők
arany+-os, ujj+-nyi, kert+-i
z
számnévképzők
harm+-adik, öt+-öd
ő
igenévképzők
úsz+-ni, szaladgál+-ó, ér+-ett, megír+-andó, netev+-ve
 
múlt idő
~t,-tt
J
feltételes mód
~na, -ne, -ná, -né
e
felszólító mód
~j és változatai
l
többes szám
~k
e
birtokos személyjel
~m, -d, -a/e, -ja/je, -unk/ünk, -tok/tek/tök, -uk/ük, -juk/jük
k
birtokjel
 
birtoktöbbesítő jel
~i, -ai, -ei, -jai, -jei
 
fokjel
~középfok: -bb, felsőfok: leg-+-bb, túlzófok: legesleg-+-bb
 
kiemelőjel
~ik
 
igei személyrag
~k, -m, -l, -sz, -d, -nincs II -unk/ünk, -juk/jük II -tok/tek/tök,
R
 
 -játok, -itek II -nak/nek, -ják/ik
a
főnévi igenév személyragjai
~om/-od/-a/-e/-unk/-unk/-otok/-etek/-ötök/-uk/-ük
g
tárgyrag
~t
o
birtokos jelző rag
~nak/nek
k
határozórag
~ban/ben, -ba/be, -ból/ből, -n/on/en/ön, -ra/re, -ról/ről,
 
 
 -nál/nél, -hoz/hez/höz, -tól/től, -val/vel, -kor, -an/en, -ul/ül,
 
 
 -lag/leg
 
 
 
A szavak
Szó: hangokból és szóelemekből áll, van önálló jelentésük, de valódi értelmüket csak mondatban vagy szövegben tudjuk megfejteni. Írásban egybeírjuk.
A szófajok
A szavak szófaji osztályozása négy szempont alapján:
·         Jelentés: a szavak szótári jelentése
·         Toldalékolhatóság: a szavak alaki sajátossága- milyen toldalék járulhat hozzá
·         Mondatbeli szerep: milyen mondatrész lehet
·         Szövegbeli szerep
 
- a szófajokat három nagy csoportra bonthatjuk: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók
 
 
1. AZ ALAPSZÓFAJOK
 
Valódi alapszófajok
Névmások
Igenevek
~jelentésük önálló, tartalmas
~jelentésüket a szövegben nyerik el
~jelentésük önálló, tartalmas
fogalmi jelentés
~ragozhatók, a képzők azonban csak
fogalmi jelentés
~toldalékolhatók
kivételesen járulhatnak hozzájuk
~toldalékolhatók
~önállóan alkotnak mondat-
~önállóan modatrészek de alig
~önállóan alkotnak mondat-
részt, bővitményeket vethet-
bővíthetők
részt, bővitményeket vethet-
nek fel
 
nek fel
ige (írok, olvasna, adj)
főnévi névmások (én, egymást, ami)
főnévi igenév (befejezni)
főnév (köznév: fiú, tul.név:Ági)
melléknévi névmások (ilyen, amilyen)
melléknévi igenév (éneklő,
melléknév (kedves, kék)
számnévi névmások (ahány, ennyi)
befejezett, írandó)
számnév (sok, hatod)
határozószói névmások (itt, ott, ekkor)
határozói igenév (dalolva,
határozószó (távol, szívesen)
 
befejezvén)
~korlátozottan toldalékolható
~korlátozottan toldalékolható
~nem toldalékolható
 
2. A VISZONYSZÓK
~jelentésük viszony jelentés
~általában nem toldalékolhatók (kivétel a segédigék)
~önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők
névelő (egy, a, az)
névutó (alatt, után, szerint)
segédige (fog, volna, lesz, marad)
igekötő (ki, be, vissza)
kötőszó (és, is, és-és, vagy-vagy)
szóértékű módosítószó (nem, se)
3. A MONDATSZÓK
~nincs önálló jelentésük, de érzelmet, indulatot, akaratot, véleményt stb. kifejezhetnek
~nem toldalékolhatók
~önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők, de önálló tagolatlan mondatok
indulatszó
mondatértékű módosítószó
 
-vannak olyan szavak amelyek több szófajba is tartoznak pl. tanuló (főnév és melléknévi igenév). Ezeket többszófajú szavaknak nevezzük.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

MORFÉMA

(OLYAN, 2009.10.12 20:59)

BÚTOR, AMI...

köszi

(greeny, 2009.10.11 18:48)

köszi minden jótét léleknek aki kisegített ezekkel minket. :D