Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A-TÉTEL romantika

2010.05.29

1es tétel

A romantika
Jelentése: regény (francia)
2 ág:
Menekülő romantika
Nemzeti romantika
Modernség
Realizmus
Építészet
Historizmus                                           
Eklektika
Orientalizmus
Neogótika
monumentális
Szobrászat

François Rude és Jean-Baptiste Carpeaux
színpadiasság, pátosz,
valószerűtlen erő
szenvedély
Festészet

Géricault: A Medusa tutaja
Monumentalitás
Orientalizmus
Érzelmesség
Horrorisztikus, vadregényes elemek- vadromantika
Eugéne Delacroix
Sardanapal halála
Lord Byron műve alapján
A Szabadság vezeti a népet
Filozófia
Hegel:
Eszme és anyag
Az anyag az eszméből származik, megtapasztalható a valóságban
Eszme vagy szellem: metafizika
Ideális állapot: ha az anyag és az eszme egyesül.
Schiller:
Etika és esztétika:
A Jó egyben szép is.
Foglalkoztatta az emberi szabadság kérdése
Általános jellemzők

felfokozott életérzés kifejezése
eszményítés,idealizálás
líraiság
orientalizmus
Fantasztikum
Vadromantika
Pátosz
Színpadiasság
monumentalitás
Historizmus- történelem felé fordulás
Népművészet felfedezése

2tétel
-Goethe: Vándor éji dala
Erdőben játszódik a történet egy erdei kirándulást ír le metaforákkal, de a metaforák a fordításban rejlenek. A mű két részre osztható:
fabula: a vándor az erdőben magát szólítja meg
szüzsé: az elmúlást írja le. A szüzsére a fordításból jönnek rá pl: ruck-nyugalom, hauch-szellő, ruhest-nyugszik. Ezek mind az elmúlást, a halált fejezik ki.Anekdota : a halál előtt visszatér az erdőbe és sírva olvassa a versét. Az anyag a fabula, vagyis a turista.A szellem a szüzsé az elmúlás. Arhetipus is megjelenik a vándor út-életút ként. Az eredeti cím az Egy hasonló, ez a metaforát erősíti, azért változtatták meg, hogy olvasás közben ne a metaforákat keressük , de az utolsó szó miatt újra kell olvasni és gondolni a verset és ezután értjük meg, hogy az elmúlásról szól, verset minimum kétszer kell elolvasni a megértéshez:
-Goethe: Tündérkirály
A cím jelentése nem pozitív, rossz tündér, másik fordításban rémkirály a címe.
A kisfiúnak végig igaza van, hiszen a végén meghal, de a részletekben az apának van igaza.
Gyerekvilág: idilli világ, vonzó, de fél tőle, mert az apja ott nincs vele és érzi tudja hogy a halálból nincs visszatérés.
Apavilág: valóság világa, amely zord és rideg.
Általánosítás: az ember vágyik a metaforai világra, de annak ára van: a halál. A mű egy példázatos ballada.  
-Heine: Lorely
Az első versszak összekapcsolódik az „ugye”-vel magát szólítja meg. „Nem érten ugye”- felhívja a figyelmet arra, hogy van egy titok és hogy erre rájöjjünk értelmeznünk kell a verset. Két világ elemzés:
Lorely világa: a boldogság értékes világ a gazdagság nyugalom az idill világa amely a metafizikát jelképezi. Lorelely a  sziréneket jelképezi.
Hajósvilága: a halál, elmúlás, értéktelen, szegénység veszély értéktelen világa. Tehát a két világ a fenti és a lenti világ. A lenti maga a valóság a fenti az idill világa. Erre a következő szópárokból következtettünk: hűvös-gyúlt, este-alkonypír, hegycsúcs-Rajna, dalol-szíve fáj.
A mű példázatos ballada egy archetipus. Vágyakozás nélkül nincs értelme az életnek, nincs cél, de ha vágyakozunk az értelmes életre akkor elpusztulunk.(tehát az értelmes élet ára a halál)Az egész élet tragikus nincs pozitív vonatkozás.
Heine: A parton állt…
1.a lány szerelemre gondol a naplemente nézése közben
2. megszólítja a vers hősét hogy ne búsuljon a költő egy utalással elmagyarázza a lánynak hogy a nap nem megy le hanem a föld elfordul. Így kiábrándítja a lírai én a hősét a romantika világából/felfogásából bár a lírai én csak a valóságot írja le.
Utolsó sor: „ott hátul vissza jön” -Az alattomosságot az állatiasságot jelképezi. Lerombolja és kineveti az ember tragikuságának mítoszát. A mű menekülő romantika irányzatához tartozik, de kineveti az ember tragikus sorsát így ironikussá válik. Az értékeket összetöri és értéktelennek tartja= Romantikus irónia

 

3. tétel E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép
(1. fordítása: 1918: Gál Mózes)  A műben kettős világ jelenik meg, melynek színhelye –Drezda- közös. A metafizika és valós világ a szereplőkön át is megjelenik. Kiknek van metafizikai és valós megjelenésük is.  Időszerkezete is kettős, a valós áldozó csütörtökön, február negyedikén kezdődik, míg a metafizikai az anyag születésével: „ a szellem a vízre nézett, a víz megmozdult.”
A mű főszereplője Anzelmus diák az elején szétszórt, nyárspolgár, konzervatív és beilleszkedni akaró, akinek legmagasabb vágya a titkos titkárság, mely szintén nyárspolgári álom. Később jellemében Serpentina hozza a változást és az atlantiszi álom győzedelmeskedik. Ennek alapján a regény, nevelődési, fejlődési regény.
Az Anzelmust hátráltató szereplők között említhetjük Paulmann segédtanítót, aki folyamatosan racionalizálja a mesevilágot (a puncs hatására fogja a metafizikát), az almáskofa, aki tul.kép. a banya, és Veronika. Segítő szereplő: Serpentina, Lindhorst, (Heerbend?). A hátráltató elem : tükör. Segítő: puncs. Mesés elem: az elátkozott királyfi (~ Anzelmus), 3 nővér, hősi tulajdonságok (~ kalligráfiai képesség), kockázat, Serpentina (~ társ), papagáj (~Lindhrost), macska (~kofa). Varázseszköz: puncs. A varázseszközökről és a segítő elemekről is az mondható el, hogy ami a metafizikaiban csodás, az a valóságos világban nevetséges. Pl.: a kofa, aki egy karórépa és egy ? szülötte, a metafizika megértése a valóságban csak részegeskedés.
Az alcímek ebben az időben jönnek divatba, Hoffmann alcímei ezeket a kalandregény alcímeket figurázza ki, azzal, hogy jelentéktelen semmiségeket ír bele. Ezzel kifigurázza, a romantikus iróniát definiálva. Biblia paródiaként is értelmezhetőek.
Fölveti a paródia lehetőségét. Minden elem jelentőségét megkérdőjelezi. Folyamatosan szól az olvasóhoz.
Előkészítő előreutalásokat is találunk a műben, melyek figyelmeztetnek az Anzelmus által elkövetett hibára. Minél jelképesebb egy regény cselekménye, ez annál fontosabb, mert fölépíti a szabályt. Sejtető előreutalás az, mikor nem motívumismétlésen alapul az előreutalás. Ilyen a hatodik vigília közepe, mikor felhívja az elbeszélő a cserépre a figyelmet.
Lélektani motivációt a második vigília elején találunk. Ekkor már látszik, hogy Anzelmus Serpentinát fogja választani. A külső hatások is utalnak a történésekre. Metaforikus, hiszen metaforával előkészíthető. Pl.: csengettyű~ úrfelmutatás. Végül a nyárspolgárból költő lesz.
A visszautalások az előreutalást zárják le, de nincs jelentésmódosító hatásuk. Ilyen pl a elkészítő előreutalást előkészítő visszautalások zárják le. Ez a térbeli szerkezet megnyilvánulása a drámába és az epikában.  A 11. vigília végre Veronikából udvari tanácsosné lesz.
Az író folyamatosan bevon a világba, rejtvényeket fejtet és végül az olvasóhoz adja a megmaradt lányt.
A csongor és Tündével párhuzam húzható.
 
Emberek, lehetőleg egészítsétek ki, mert nem a legfényesebb, segítségképp a kiinduláshoz itt vannak kelemen szempontjai:
1.       Anzelmus
2.       Hátráltató-segítő elemek (emberek, varázseszközök)
3.       Milyen példát akar nyújtani? (én ezt pl teljesen kihagytam)
4.       Alcímek ~ romantikus irónia
5.       A paródia lehetősége, megkérdőjelezhető jelentőség
6.       ~ Csongor és Tünde

4. tétel

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

-apja, anyja korán meghal, Kazinczy barátja és oktatója.

-jogi tanulmányait nem fejezte be

-pályaképe: aktív államférfi, aki a reform országgyűlések rendszeres résztvevője és felszólalója.

Huszt:
- három idősík jelenik meg benne: múlt, ami jó volt (pl. a megjelenő várrom a reneszánsz fénykort idézi, a magyar dicsőséget); a jelen, ami rossz; és a jövő aminél törekedni kell hogy jobb legyen
-balladai elemek jellemzik: sejtelmes romvár, amiben egy rémalak kísért. Szellem azért kísért, mert még dolga van, ő a rémalak, aki a nemzet őrlelke (a koroktól független eszményi magyar, a nemzeti ideológia)
-a vers vége reménykedő: fényre derülhet a haza, de ezért nekünk kell tenni (felszólítás) -> balladát feloldja egy tanítójellegű epigrammával, ez a mű csattanója.

Himnusz: [itt az elején szómagyarázatokat néztünk… nem tudom hogy bele kell e építeni, de leírom: „nyújts feléje védő kart”- a misén a papot jelképezi; „…Mátyás bús hadát”- bősz, elszánt sereg; „…tengerén kínjának”- kínok tengere]

-az alcím utal a szöveg pozíciójára: „a magyar nép zivataros századaiból”; ezt az alcímet a paraklétosz adja a műnek

-történelmi képeket mutat be, eleinte dicsőséges, később szomorúbb események (nem időrendben halad)

-pesszimista történelem felfogás: Isten irányítja a történelmet, tőle kapjuk a hazát de Isten ugyanakkor lesújt bűneink miatt.

-kötött felépítés: megszólítással kezdődik, hálaadás, bűnbánat, vallomás, segélykérés

-verselése: megnéztük időmértékessel: csak spondeuszból állt egy sor, ami nem lehet, tehát ütemhangsúlyos- kanásztánc forma (4/3, 4/2); ezzel felidézi a kuruc költészetet. Erre utal még a „nép-tép” rímpár amely a rákóczi-nótában szerepel.

-szerepvers: egy paraklétosz (szószóló) mondja a 17.században.

-műfaj: jeremiád: 16.-17-századi siralmas ének, sajátos történelmi szemlélettel.
-a versnek keretes szerkezete van: vége hangsúlyosabb, tragikusabb befejezés.

 

5ÖS TÉTEL

Zrínyi második éneke (1838.)

- utolsó nagy költeménye, legpesszimistább
- a cenzúra neveztette át a verset, mert a rendszer nem fogadta el Kölcsey álláspontját, miszerint saját korára is igazak a versben leírtak. Át kellett helyeznie a költeményt Zrínyi korába
Zrínyi dala c. korábbi versére utal a cím
- vershelyzet: Zrínyi, a haza szószólója, megtestesítője, vitatkozik a Sorssal, fohászkodik, remél.
ellentétben a Himnusszal, itt nem a kereszténység megbocsájtó, kegyelmes istene, hanem a görög mitológia kegyetlen, megfellebbezhetetlen Végzete a legfelsőbb hatalom

1. vsz.: Zrínyi fohászkodik
kánya, kígyó, féreg -> hazát veszélyeztető bajok
2. vsz.: Sors elmondja, hogy a hazát elárulták fiai, nem vonnak köré védfalat, „gyáva fajt szült” ez a föld ->szemrehányás, hiszen ő áldást adott, és „sok magzatot”, akik megvédhetnék az országot

3. vsz.: kiderül, hogy azért nem védik meg hazájukat, mert az anyává nemesedő hazának „öngyermeki” az ellenségei. Zrínyi nem mentegetőzik, inkább egyetért az árulók eltiprásával, de könyörög a „hűv anya” megmentéséért, hátha lesznek még „jobb fiak”, akik megvédik.

4. vsz.: szilárd, határozott, megmásíthatatlan kijelentés: „törvényem él.” -> romantikus könyörtelenség, végletes ítélet, melyet nem lehet megmásítani
őrcsillagzat: János vitézben is meglévő népi hiedelem: ha egy csillag lehull, akkor meghal egy ember a földön. Itt: nemzethalál
boldogság és jókedv uralkodik majd a világ e szegletén, új mentalitású nemzet virágoztatja fel a vidéket, ha a magyar nép eltűnik a föld színéről: „S szebb arcot ölt e föld kies határa,/ Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.” Magyarország tragédiája egy pozitívum a Sors nézőpontjában (szerintem azért érez egy kis részvétet is, de tanárúr szerint nem, szóval mindegy…:P)

Vanitatum vanitas (1823.)

- zaklatott, kiábrándult, világtól meghasonlott ember lelkiállapotában írta ezt a verset -> már nem hiszi, hogy valami felsőbb eszme irányít (amúgy is a romantika védjegye az érzelmek megkérdőjelezése)

1-2.vsz.: „itt az írás, forgassátok” – bibliai ószövetségre utal, Prédikátor könyve(gondviselésben való hit kérdéseit kutatja), melyet elvileg Salamon király írt.
bölcs beszél a kevésbé tapasztalthoz: lényegében minden hiábavaló:
Földünk egy kis hangyafészek, a mennydörgés csak méhdongás, a történelem csupán sóhajtás stb. …

3-6.vsz.: történelmi személyek, bölcsek és művészek negatív minősítése, lekicsinylése
- töri személyek: Nagy Sándor csillogó pályája= őzfutás, nyúlvadászat, Napóleon hódításai= kakasviadal… állatokhoz hasonlítja őket!
A virtus = gőz mit hagymáz lehelet (– lázzal járó betegség)
- szépítő metaforák mellé paradox módon lekicsinylő minősítés társul-> ellentétpárok

7-8. vsz.: létezéssel kapcsolatos kérdések merülnek fel
-Minden múlandó, bizonytalan talajon áll, semmiség a nagy egészhez képest:
élet – hulló szikra melege
szenvedelmek zúgása – lepkeszárnyak fergetege
„holdvilág csak boldogságunk;/füst a balsors mely elszáll”
-Céltalan, pesszimista körforgásnak látja a történelmet: „kezdet és vég egymást éri”
életünket „gyertyalángját” elfújhatja egy „fuvallat” – a halál
a halhatatlanság, vagyis a halál utáni hírnév mit sem ér, az is csak önámítás

Záró szakaszok: a megszólítások egy nála tapasztalatlanabb felé irányulnak, saját magához is szól sztoikus alapeszmék felidézésével: „ne gondolj e világgal,/ bölcs az, mindent ki megvet”
Rendületlen távolságtartással, beavatkozás nélkül kell figyelni a világ eseményeit, hogy saját belső értékeinket megóvjuk a külső ártalmaktól
Nyomatékosítja az első versszak álláspontját, ill. visszautal arra: minden hiábavaló!

6os tétel

1800.dec1.-1855.nov.19
-elszeg. nemesi családból
-iskolái:evangélikus, cisztercita, priarista, Pesti egyetem
-Perczel család nevelője, jogot végez, ügyvédi pálya-közben reménytelen szerelem(Etelka):Zalán futása megalkotása (nemzeti eposz)
társaságok:Aurora folyóirat, MTT tagja, Akadémiai tag, Athenaeum, nemzeti kör, ellenzéki kör
-Laura iránti szerelem-házasság
-Petőfi mellett halványodott népszerűsége
-képviselői mandátum, kegyelmi szék közbírája
Temetése: nemzeti tiltakozásba torkollt
Szózat:1832-36-os ogy. feloszlása miatt született

szerk.:nincs megnevezve balszerencse-általánosít
ellenség: sors mely miatt köv be a nemzethalál
egy magyar beszél a nemzethez, h a sorsunkat mi választjuk-ez a nemzet őr lelke
rendületlenül szó jelentése: érzelemmel teli, aktív
Herder jóslat: elkerülhető, de tőlünk függ; ha bekövetkezik akkor is van benne vmi vígasztaló
időmértékes:3-as 4-es jambus
skót ballada az alapja
műfaja: óda


költészetében inkább menekülő romantika
irodalmi vezér szerepéből kiszorul 48-ra
49 után depressziós korszak alig ír műveket és az is pesszimista

8AS TÉTEL

VÖRÖSMARTY: A GUTTENBERG-ALBUMBA

-Gutenberg évfordulójára albumot szerkesztettek, ide írta Vörösmarty
-körmondatos szerkezet: sok alá- ill. mellérendelt tagmondatok, a legvégén van a főmondat -->késleltetés, csattanó hatás
-a ki nem mondott kérdés: "Mikor ünnepelhetjük méltóképp Gutenberget?" (~Rousseau: Dijoni Akadémiára írt műve)
-a válasz: még nem vagyunk méltók, de majd azok leszünk, ha [...felsorolnia versben leírtakat...] --> haladás elmélet (~Hegel)
-két világ összehasonlítása (régi és az új)
-ellenpontozás: fénymetafora ("majd ha világosság terjed ki keletről nyugatra"), keresztirányú szerkesztés (" Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús s a nyomorú pórnép emberiségre javul")



GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN:

-alapkérdés: "Ment-e a könyvek által a világ elébb? (~Rousseau)
-váltakozó irányú gondolat, belső beszéd (még ki se mondta, már megcáfolja) -->műfaj: belső monológ
-allegória: "Az írt betűket a sápadt levél halotti képe kárhoztatja el" --> papír=valóság, betű=eszmény (~Hegel)
-történelmi utalások (francia forradalom, amerikai rabszolgaság)
-válasz az alapkérdésre:
1. elsőnek a menekülő romantika jegyében ad választ, Magyarországot Franciaországhoz hasonlítja, ahol lezajlott a forradalom, de még se születtek meg az eszmények a valóságban -->pesszimista
2. a végén a nemzeti romantika jegyében válaszol: "Előttünk egy nemzet sorsa áll", cél: a nemzet felemelése, csak a saját nemzetünket kell nézni, el kell vonatkoztatni a többi országtól, mi még forradalom előtt állunk -->optimista

Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

forrásai: Tündérszép Ilona és Árgyélus c. népmese, ami Gergelyi (ő1író) Széphistóriájának lesüllyedése, ami feltehetőleg egy

hellenisztikus-görög forrásból származik
(műfaji felépítése: Goethe Faustjához hasonló)
Vörösmarty mind a népmesei forrásból, mind a Széphistóriából dolgozott, új nevekkel, amiket ő hozott létre.
Tünde a Tündérből( Tűnik) Csongor- Csongrád megye

A műben két féle szerelem, a földi és a égi/metafizikai
földiszerelem: Balga és Ilma( eredeti nevén Böske, őt Tünde teszi tündérré)
égiszerelem: Csongor és Tünde
ez a kétféle szerelem párhuzamba vonható az aranyvirágcserépben anselmus szerelmeivel

a mű cselekménye: a boldogság kereséseinek lehetősége
Csongor az utazó, aki a metafizikát keresi (de van másik 3 utazó, őket lentebb)
próbatétele: Ledér, Boszorkány varázslata, hogy válassza a földi szerelmet a metafizika helyett (mint az aranyvirágcserépben)
Csongor akkor véti el , ha a metafizika helyett a fizikát találja meg

Csongor életének értelme: Tündérhonba jutás, közben utazókkal találkozik, akik bemutatják az emberek egy-egy tipusát
Kalmár:pénz, Fejedelem: hatalom, Tudós: mindentudás(minden fizikai), de a valóság csalt remény <3

amikor Csongor és Balga utaznak és elmesélik egymásnak élményeiket
Csongor- csillagok (mert a csizmával utazott) SZELLEMI világ
Balga- bor és ital (mert ő a kocsin) ANYAGI világ

Az Éj (mint a Varázsfuvolában)
ő a teremtés, minden benne kezdődik és belé tér vissza, nincs haladás
sötét és semmi teremti a világot és azzá is válik
a világ kezdete és a vége

Csongor a darab végén is találkozik a 3 utazóval,akik azóta nagy változásokon mentek keresztül
Kalmár: az élet értelme a halál, a megsemmisülés
Fejedelem: a király halálával a föld elpusztul (reneszánsz felfogás)
Tudós: megőrül "Itt az Éj"
következtetés: a földi útnak a vége semmi
Csongornak 2 lehetőség:
1-bolyongani a világban-eddigi élete, vagy
2-tündérhoni boldogság- beteltség átka-unalmas

A darab vége szerelem, de szomorú
Csongor hűtlen- hull az aranyalma -> A szerelem semmibe hullik, elvész és a szerelem is elmúlik.
a mű durva szerkezete: lehet a földöntúli boldogság
finomszerkezete:(metafizikus) boldogtalanság
a darab MENEKÜLŐ ROMANTIKUS (álom,halál,keletfelé,csak a valóságban nem,stb) és nem nemzeti romantikus, ezért lehet

az, hogy Vörösmarty helyét 1847ben átveszi Petőfi

9.tétel
Ebben a korban depressziós volt amelyből a Három rege című verses kötetével és a Krími háborúk  segítségével sikerült kilábalnia.
Előszó:
A mű visszatekintés a történelembe a forradalomról ír amit egy hatalmas viharhoz hasonlít. Megjelenik a vico elmélete, hogy nyárral kezdődik és tavasszal végződik az év, tehát optimista mű.
Nyár: a háború előtti időszak a reformkor
Tél: elnyomás, megtorlás és az önkényuralom korszaka, ekkor jön el a vihar.
Ősz: háború leírása, amit a költő polgárháborúként értelmez.
Tavasz: utolsó versszak
A műben megjelenik az idő allegória, az utolsó szakasz ezen az allegórián belül is allegória. Ez teszi ironikussá a művet. Az allegória két részből áll: alapmetafora+ kép. Alapmetafora a műben: Földanyát jelöli öregasszony képében „elhajtja fiait”, ez abortuszra utal. A vén kacér jelző egy utcalány képében jeleníti meg a Földanyát. A tavasz hamis, mert azzal, hogy eljön, az önkényuralom és az elnyomás nem szűnik meg, és ezt álcával próbálja eltakarni- vendéghaj. Pont olyan módszerrel próbálja elpalástolni az értéktelenségét, mint a vén prostituált, aki öregségét és ráncait a púder mögé rejti. A műben az irónia úgy jelenik meg, hogy az értéktelent értékesnek mutatja be. 

A vén cigány: Kríni háború: Oroszország ki akar jutni a tengerhez Indián keresztül. Közben támadta Törökországot, Egyiptomot, Dardanellákat, és Kaukázoson is próbálkozott. Sikerült elfoglalniuk a Boszporusz partját, innen kijutottak a Földközi- tengerhez , majd betörnek Indiába az óceánon keresztül. Az angolok és a franciák lépnek fel ellenük Törökország szövetségeseként, és Magyarország és Ausztria is mellettük áll ezzel felbomlik a szent szövetségi szolidalitás, mert az osztrákoknak az oroszokat kéne támogatni.
Az első szakasz olyan, mint egy népies műdal, mert a zsáner hős a kocsmában vigadva a magyar nemzeti karaktert testesíti meg azzal, hogy „sírva vigad a magyar”. Lenne okunk a sírásra, emellett mégis mulatunk. A zsánerhős magányos és a zene segítségével akarja elfelejteni búját. Ekkor történik a műfajváltás, mert a zsáner hős nem bú felejtő zenét akar. Így kilép a zsáner hős karakteréből és lírai monológba kezd. A kezdő kép eltűnik a zene csak felidézi a múltat és már nem felejtett. A zene hasonlítani kezd a lelkiállapotához olyan lesz , mint egy vihar. ”híred zengjen vésznél szilajabban”.
A zene rossz emlékeket idézz fel különböző motívumok segítségével.
Biblia: hulló angyal- Lucifer, gyilkos testvér-Káin és Ábel, Noé bárkája
Antik görög: Prométeusz
Természeti: örvények, viharok, üstökös
Történelmi: Krími háború
Mindegyik motívum katasztrófát idéz elő.
Utolsó szakasz:
A lírai én beleszól a szövegbe, reflektálja saját szövegét, pozitív dolgokat mond, „lesz még egyszer ünnep a világon” de eközben már nem kell neki a zene, mert felidézi a katasztrófákat és reményt ad arra, hogy minden rossznak vége lesz.
„majd ha elfárad a vész haragja
 és a viszály elvérzik a csatában” -Ez vissza utal Noé bárkájára, hogy amikor a vihar már mindent elsöpört és az emberiség eltűnt a földről, akkor lesz minden jó.
„Isteneknek teljék kedve benne” -Tehát már csak az istenek hallgatják a zenét, ez egy idilli kép ami kimondva pozitív, de a másodlagos jelentés rossz, mert az idill csak akkor teljesülhet be ha az emberek elpusztulnak. Romantikus íronia a műben, hogy a szó szerinti és másodlagos jelentés ellentmond egymásnak.
Sajátos vigasz az, hogy rájövünk csak az Istenek élhetnek tökéletes világban.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

feka

(zsír, 2010.05.31 16:01)

jó gratulálok. az egyes tételnél ezek a szavak benne vannak a füzetembe. ezért kárt volt fáradni...

lenne aranyvirágcserepem

(vennék rajta mosómedvét, 2010.05.30 12:26)

vagy: végre kidolgoznám tételben.

HEHE

(Katus, 2010.05.30 11:17)

Jah persze ezt higgyük is el h te nem voltál soha jó matekból bár az az uccsó két 4-es .... :P
am ha vki nem rakja fel a hármast és az egyest akkor nagy bajok lesznek :D

öhm, szóval enyém a 8-as

(annamari, 2010.05.30 10:50)

hupsz, tényleg, bocs Katus, azt akartam írni 8-as, csak hát..:D tudod, soha nem voltam jó matekból :P

6. tétel

(Katus, 2010.05.29 20:09)

Annamarié a nyolcas amúgy!!

1800.dec1.-1855.nov.19
-elszeg. nemesi családból
-iskolái:evangélikus, cisztercita, priarista, Pesti egyetem
-Perczel család nevelője, jogot végez, ügyvédi pálya-közben reménytelen szerelem(Etelka):Zalán futása megalkotása (nemzeti eposz)
társaságok:Aurora folyóirat, MTT tagja, Akadémiai tag, Athenaeum, nemzeti kör, ellenzéki kör
-Laura iránti szerelem-házasság
-Petőfi mellett halványodott népszerűsége
-képviselői mandátum, kegyelmi szék közbírája
Temetése: nemzeti tiltakozásba torkollt


Szózat:1832-36-os ogy. feloszlása miatt született

szerk.:nincs megnevezve balszerencse-általánosít
ellenség: sors mely miatt köv be a nemzethalál
egy magyar beszél a nemzethez, h a sorsunkat mi választjuk-ez a nemzet őr lelke
rendületlenül szó jelentése: érzelemmel teli, aktív
Herder jóslat: elkerülhető, de tőlünk függ; ha bekövetkezik akkor is van benne vmi vígasztaló
időmértékes:3-as 4-es jambus
skót ballada az alapja
műfaja: óda


költészetében inkább menekülő romantika
irodalmi vezér szerepéből kiszorul 48-ra
49 után depressziós korszak alig ír műveket és az is pesszimista



az egyes és hármas tételt vki please!!!!

5. TÉTEL - Kölcsey 2.

(nuts hate chipmunks, 2010.05.29 19:41)

Zrínyi második éneke (1838.)

- utolsó nagy költeménye, legpesszimistább
- a cenzúra neveztette át a verset, mert a rendszer nem fogadta el Kölcsey álláspontját, miszerint saját korára is igazak a versben leírtak. Át kellett helyeznie a költeményt Zrínyi korába
Zrínyi dala c. korábbi versére utal a cím
- vershelyzet: Zrínyi, a haza szószólója, megtestesítője, vitatkozik a Sorssal, fohászkodik, remél.
ellentétben a Himnusszal, itt nem a kereszténység megbocsájtó, kegyelmes istene, hanem a görög mitológia kegyetlen, megfellebbezhetetlen Végzete a legfelsőbb hatalom

1. vsz.: Zrínyi fohászkodik
kánya, kígyó, féreg -> hazát veszélyeztető bajok
2. vsz.: Sors elmondja, hogy a hazát elárulták fiai, nem vonnak köré védfalat, &#8222;gyáva fajt szült&#8221; ez a föld ->szemrehányás, hiszen ő áldást adott, és &#8222;sok magzatot&#8221;, akik megvédhetnék az országot

3. vsz.: kiderül, hogy azért nem védik meg hazájukat, mert az anyává nemesedő hazának &#8222;öngyermeki&#8221; az ellenségei. Zrínyi nem mentegetőzik, inkább egyetért az árulók eltiprásával, de könyörög a &#8222;hűv anya&#8221; megmentéséért, hátha lesznek még &#8222;jobb fiak&#8221;, akik megvédik.

4. vsz.: szilárd, határozott, megmásíthatatlan kijelentés: &#8222;törvényem él.&#8221; -> romantikus könyörtelenség, végletes ítélet, melyet nem lehet megmásítani
őrcsillagzat: János vitézben is meglévő népi hiedelem: ha egy csillag lehull, akkor meghal egy ember a földön. Itt: nemzethalál
boldogság és jókedv uralkodik majd a világ e szegletén, új mentalitású nemzet virágoztatja fel a vidéket, ha a magyar nép eltűnik a föld színéről: &#8222;S szebb arcot ölt e föld kies határa,/ Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.&#8221; Magyarország tragédiája egy pozitívum a Sors nézőpontjában (szerintem azért érez egy kis részvétet is, de tanárúr szerint nem, szóval mindegy&#8230;:P)

5. TÉTEL - Kölcsey

(chipmunks love nuts, 2010.05.29 19:36)

Vanitatum vanitas (1823.)

- zaklatott, kiábrándult, világtól meghasonlott ember lelkiállapotában írta ezt a verset -> már nem hiszi, hogy valami felsőbb eszme irányít (amúgy is a romantika védjegye az érzelmek megkérdőjelezése)

1-2.vsz.: &#8222;itt az írás, forgassátok&#8221; &#8211; bibliai ószövetségre utal, Prédikátor könyve(gondviselésben való hit kérdéseit kutatja), melyet elvileg Salamon király írt.
bölcs beszél a kevésbé tapasztalthoz: lényegében minden hiábavaló:
Földünk egy kis hangyafészek, a mennydörgés csak méhdongás, a történelem csupán sóhajtás stb. &#8230;

3-6.vsz.: történelmi személyek, bölcsek és művészek negatív minősítése, lekicsinylése
- töri személyek: Nagy Sándor csillogó pályája= őzfutás, nyúlvadászat, Napóleon hódításai= kakasviadal&#8230; állatokhoz hasonlítja őket!
A virtus = gőz mit hagymáz lehelet (&#8211; lázzal járó betegség)
- szépítő metaforák mellé paradox módon lekicsinylő minősítés társul-> ellentétpárok

7-8. vsz.: létezéssel kapcsolatos kérdések merülnek fel
-Minden múlandó, bizonytalan talajon áll, semmiség a nagy egészhez képest:
élet &#8211; hulló szikra melege
szenvedelmek zúgása &#8211; lepkeszárnyak fergetege
&#8222;holdvilág csak boldogságunk;/füst a balsors mely elszáll&#8221;
-Céltalan, pesszimista körforgásnak látja a történelmet: &#8222;kezdet és vég egymást éri&#8221;
életünket &#8222;gyertyalángját&#8221; elfújhatja egy &#8222;fuvallat&#8221; &#8211; a halál
a halhatatlanság, vagyis a halál utáni hírnév mit sem ér, az is csak önámítás

Záró szakaszok: a megszólítások egy nála tapasztalatlanabb felé irányulnak, saját magához is szól sztoikus alapeszmék felidézésével: &#8222;ne gondolj e világgal,/ bölcs az, mindent ki megvet&#8221;
Rendületlen távolságtartással, beavatkozás nélkül kell figyelni a világ eseményeit, hogy saját belső értékeinket megóvjuk a külső ártalmaktól
Nyomatékosítja az első versszak álláspontját, ill. visszautal arra: minden hiábavaló!

6. TÉTEL

(Annamari, 2010.05.29 19:16)

VÖRÖSMARTY: A GUTTENBERG-ALBUMBA

-Gutenberg évfordulójára albumot szerkesztettek, ide írta Vörösmarty
-körmondatos szerkezet: sok alá- ill. mellérendelt tagmondatok, a legvégén van a főmondat -->késleltetés, csattanó hatás
-a ki nem mondott kérdés: "Mikor ünnepelhetjük méltóképp Gutenberget?" (~Rousseau: Dijoni Akadémiára írt műve)
-a válasz: még nem vagyunk méltók, de majd azok leszünk, ha [...felsorolnia versben leírtakat...] --> haladás elmélet (~Hegel)
-két világ összehasonlítása (régi és az új)
-ellenpontozás: fénymetafora ("majd ha világosság terjed ki keletről nyugatra"), keresztirányú szerkesztés (" Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús s a nyomorú pórnép emberiségre javul")



GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN:

-alapkérdés: "Ment-e a könyvek által a világ elébb? (~Rousseau)
-váltakozó irányú gondolat, belső beszéd (még ki se mondta, már megcáfolja) -->műfaj: belső monológ
-allegória: "Az írt betűket a sápadt levél halotti képe kárhoztatja el" --> papír=valóság, betű=eszmény (~Hegel)
-történelmi utalások (francia forradalom, amerikai rabszolgaság)
-válasz az alapkérdésre:
1. elsőnek a menekülő romantika jegyében ad választ, Magyarországot Franciaországhoz hasonlítja, ahol lezajlott a forradalom, de még se születtek meg az eszmények a valóságban -->pesszimista
2. a végén a nemzeti romantika jegyében válaszol: "Előttünk egy nemzet sorsa áll", cél: a nemzet felemelése, csak a saját nemzetünket kell nézni, el kell vonatkoztatni a többi országtól, mi még forradalom előtt állunk -->optimista