Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A-tételek PETŐFI SÁNDOR

2010.09.25

1. TÉTEL: PETŐFI ÉLETRAJZA, PÁLYAKÉPE

Családja:

-Petrovics István: apa, szlovák szárm., evangélikus, mészárosmester --> feltörekvő polgár
-szül. hely: Kiskőrösön (később a magyarosodási hullám miatt a magyar lakosságú Kiskunfélegyházát diktálja be -->bonyodalom)

Iskolái:

-apja felkapaszkodott polgár, ezért fiának mindig jobb iskolát szeretne, évente váltogatja petőfi az iskoláit
-1838. dunai árvíz miatt a család tönkremegy --> egyre rosszabb iskolák (Petőfi elzüllik)

Kitörési kísérletek:

-katonának áll
-vándorszínészet
-regényeket fordít

Karrier:

-1844. gyalog Debrecenből Pestre
-Pákh Albert, Vahot Imre és Vörösmarty támogatja --> Nemzeti Kör
-megjelenik első verses kötete,népies műdalok, siker
-Pesti Divatlap segédszerkesztője
- A helység kalapácsa --> sokan támadják, mert nem ismerik fel, hogy eposzparódia -->válaszvers: A természet vadvirága
-első átütő siker: János vitéz

Felhők korszak:

-keresi a helyét, nem elégszik meg a népiességgel, romantikus költő szeretne lenni stb.
-új vonal keresése-->mélypont a költészetében
-idetartozik a Csapó Etekéhez (halott, 15 éves lány, beköltözik a szobájába) írt Cipruslombok csendes árnyán c. versciklusa ill. a Mednyánszky Bertához írt Szerelem gyöngyei versciklus

Forradalom, szabadságharc:

-mint tudjuk, nagy szerep, nemzeti Dal szavalása (nem, a Nemzeti Múzeum előtt nem szavalta, Jókainál "kopogtatott Altzheimer bácsi")
-Bemnél szolgált, őrnagy, de gyenge katona, konfliktusok a tisztekkel
-->váteszköltészet

Romantikus líra:

-Szendrey Júliához, felesége
-Koltón volt a nászút (Szeptember végén)
-Júlia később új házasságra lépett Horváth Árpád történésszel -->nagy botrány
-fiuk: P. Zoltán (apja negatív vetülete)

Szabadságharc végén:

-menekülő romantika, legjobb versei
-kortársak kritizáltak, mondhatni úgy gondolták, hogy "jó, hogy Petőfi meghalt, mert a versei már nem voltak jók"

Bonyodalmak a halála után:

-Szibériában Petrovics Sándor néven jelentettek meg verseket ~forradalémárok, Petőfi régi stílusában írtak

2es tétel, népiesség Sanyi lírájában

- Kölcsey szerint a valódi magyar költészet a népköltészet megnemesítésével érhető el, mikor a régi dalokat megtisztítjuk a méltatlan részektől. Ez az alapja a népnemzeti költészet elméletének, melynek megalkotása Arany János, Gyulai Pál és Erdélyi János nevéhez fűződik. ( Petőfi csak 1846 után valósítja meg a népnemzeti költészetet is, kezdetben csak népies dalokat ír.)
Ennek lényege, hogy a magas költészet lesüllyed a nép szintjére, ahonnan „nyelvet” és témát szerez, majd egy közbülső szinten megállapodva mindkét réteghez szóló költészetet hoz létre.

- A borozó című helyzetdal Petőfi első költői korszakából való, hasonlít Csokonai népies lírájához, mert bővelkedik műköltői elemekben. A vágáns hagyomány keveredik a népi zsánerrel.
A romantikus költők problémája, hogy egyéni műveket szeretnének alkotni, de az egyneműsítő általánosság ebben meggátolja őket. Horváth János fejtette ki, hogy a nép cenzúrája a legerősebb, mert kiszűri a neki nem tetsző elemeket, és csak az marad meg a köztudatban, ami az egyszerű nép ízlésének megfelel. Eltűnnek az egyéni hősök, a témák mindenkire érvényesek. (pl.: szegénység, szerelem…)

- Petőfi megoldása, hogy a zsánert saját egyéniségére vonatkoztatta. Azt írja le verseiben, amit ő maga tenne a karakter élethelyzetében. A Temetésre szól az ének… c. versben két zsáner, a falurossza és az idegen között ingadozik a lírai én.

- Befordultam a konyhába helyzetdal, ahol a tűz motívuma áll a középpontban. Ismét két zsáner között ingadozik: szoknyapecér/Don Juan illetve a hősszerelmes.

-A Szeget szeggel zsánere egy féltékeny kisfiú, aki próbálja palástolni ezt a szégyenletes érzést. Rejtett lélektani líra. A népies nyelvezet késleltetés eszköze, közmondásokat használ, hogy bizonyítsa igazát. Csak a mű végén derül fény a bosszúállás szándékára. (Azért haragszik a szomszéd srácra, mert az rámozdult a nővérére)

- A Falu végény kurta kocsma egy életkép, ahol megjelenik a vágáns költészet bohém életélvezete (addig iszunk amíg van pénz), de a vers csattanója, hogy ezek az emberek jóérzésűek, tekintettel vannak a szegény édesanyára, de a gazdag nyárspolgárra nem. Az értékek hordozója a nép.

-Megy a juhász a szamáron zsánere egy bárdolatlan parasztlegény, aki képtelen érzelmei helyes kifejezésére. (Ez az előző költőnemzedék népképe pl.: Vörösmarty Petike). Komikus jellemzése képtelenné teszi őt a tragédiára.

- A magyar nemesben torzított beszéltetés jelzi a költő álláspontját. Dehonesztáltó kifejezésekkel negatívan mutatja be a nemeseket. A költészetet tudatosan használja politikai célokra.

- A Pató Pál úr is politikai célzatú, a FontolvaHaladókPártját gúnyolja ki, azáltal, hogy bemutatja az elveiket mindennapjainkra vonatkoztatva. A beszélő rá akarja bírni Pató Pál urat a munkára, de ő mindig közbevág…

- A természet vadvirága egy költői önarckép, mely az első költői korszak összegzése. Egyrészt a nép és az urak költészete, másrészt a romantika és a klasszicizmus ellentéte jelenik meg.

3.tétel: A verses epika megújítása : A helység kalapácsa

A kor legnépszerűbb műfaja a nemzeti eposz, ezt diszkreditálnia kellett, hogy a közönség nyitott legyen más műfajokra, ezért megírta a paródiáját.
Paródia: amikor a nyelv magasztosságát a téma alantasságával ötvözik.
A kalapács egyben eposz paródia és népies anekdota.
Az eposz paródia szerkezete: a tulajdonsgokat nagyon felnagyítja, majd ezeket alantas jelzőkkel alantassá teszi.
Az eposzi kellékek, amik paródia elemei:
-invokáció: (ami eredetileg a múzsa és az istenek megszólítása lenne, az ihlet kérésére) itt saját maga dicsérete [hangjának erősségét a kántoréhoz hasonlítja-ismét alantas)
-epikus hasonlatok: valódi kis életképek
-állandó jelzők: amazontermészetű  Márta,
-baljós előjelek
A népies anekdota, mert zsáner hősök a szereplők és egy falusi helyszínen, a kocsmában játszódik. Elemei:
-személyhez illő kép: "Szívem műhelyének örökös árendása te"
-képzavar: ellentétben áll a kép és a jelölt, pl: tüzes taliga
-korkülönbség: a szerelmi háromszög tagjai már idősek, erzsó 55 éves, fejenagy 40. a korkülönbség mindig komikus a néphagyományban
-A kocsmai harcok valójában nem a szerelemért, hanem a borfogyasztásért folynak ->érdek és a szenvedély vezérli őket, hiányzik az eszme, alantasok,

Érdekesség: azt, hogy ez egy eposz paródia először Eötvös József fedezi fel, 5 évvel a megjelenés után. 

 

 

 

5. tétel A FELHŐK KORSZAK          (bocs a hibákért és a kisbetűkért, de nyilván megértitek így is.)

- a jános vitézzel nagy sikerek – a pesti divatlap ’natúrbús népköltőnek’ nevezi

- de petőfi ezt megunja, romantikus költő akar lenni – költő halhatatlanság

- így lesz a felhők korszak – válság, útkeresés, versei témája az elérhetetlen szerelem (pl.: csapó etelka – cipruslombok etelka sírjáról és mednyánszki berta – szerelem gyöngyei)

A.) játszik öreg földünk: leíró költ.: naplemente, a végén csattanó, a naplemente a halált jelképezi; lehetne elégikus, de nem az – tragikus, hiszen a természet nem érez vele együtt, magányos szerelmes

- rímképlet: félrím, és hexameter ami különleges: kettétöri a sormetszetnél: 2 sor helyett 4 sor

B.) fa leszek ha… : képek, ÉN: fa, virág, harmat, csillag  TE: virág, harmat, napsugár, mennyország, pokol

- egyre légiesebb szerelmi üldözés – végállomás a pokol

- a legfőbb érték a szerelem, ami elérhetetlen ( el is kárhozik érte)

- kiindulópontja a népies műdal, de túllépi a metaforákkal

- lezáratlan szerkezetű

C.) a bánat egy nagy oceán…: vershelyzet: kérdés-felelet, töpreng az életen, két metafora: bánat = óceán, öröm = gyöngy

- a gyöngy a metafizika, szinte lehetetlen elérni

- töredékszöveg – tovább kell gondolni

D.) fejemben éj van: helyszín a saját feje, az éj a világ folyása

- a pusztulás képzete jelenik meg – metaforák

- gondolkodik – lélektani folyamatok: pusztulás, megőrülés

E.) drága orvos úr: nem a legjobb verse, középkori műfajú: szív és ész párbeszéde

- végig allegória: megszemélyesítés: beteg szív = szerelme ifjú, ész = orvos

- amit parodizál a a helység kalapácsában itt olyan stílusban ír és komolyan veszi

- elveszett az önkritikája

èfelhők kötet: romantikus irónia: kiábrándul az eszményekből

 

7. tétel
Petőfi romantikus személyes lírája
 
Már tapasztalhattuk, hogy a vátesz-költő szerepe Petőfi esetében sokoldalúbb, romantikus szerepekkel. Nála a személyes líra leginkább a szerelmes verseiben jelenik meg.
Minek nevezzelek
A cím meghatározza a keretet. Kérdés indítja a verset, duplán is, hisz a cím is kérdés. De megnyugvást jelent-e a kérdésre adott válasz?
Hitvesének írja, de mégis elérhetetlenségére utal. A vers inventio poeticája a trúbadúr költészet szerinti leírás: szemeinek, tekintetének, hangjának és csókjának képszerű leírása, megjelenítése. A metaforák allegórialánc felé vezetnek a 4. szakaszban: ajak = rubint, csók = tűz, lelkünk = nappal és éj találkozása. A metaforák az üdvösség felé vezetnek. A láncot alkotó szemek: tekintet = galamb ->  toll = olajág. A lány a csalogány s a csalogány hangja a tavasz. Mindkettő furcsa, elcsúsztatott allegória, melyben a képet metaforizálja tovább.
Az utolsó szakaszban önállósodnak a metaforák. Fokozatosan mind megtöltődik szakrális tartalommal. Ezzel is a metafizika felé törekszik, hiszen a szerelemben metafizika van. A megnevezéshez metaforákat hoz segítségül, mellyel a szakralitás felé visz, feltölti szakrális tartalommal. A hitves szó önmagában nem takarná azt, amit ki akar fejezni ezzel az egy szóval, de a vers végére már feltöltődik szakralitással. Míg az egész vers során egyre újabb és újabb metaforákat keres, mellyel kifejezhetné érzéseit, a végén már elég lesz egy szó. De még ezután is felteszi a kérdést: Minek nevezzelek?. Azonban a még ennél szakrálisabb elemek sem elegek. Költészettel ez kifejezhetetlen.
A szerkezet nyitott. A romantikában a szerelem megnevezhetetlen, elérhetetlen, lezárhatatlan. Az elérhetetlenség széttöri a vers szerkezetét, a 3. szakaszban képzavarok is kialakulnak. Összezavarják a metaforát.
Ezt a széttörtséget fejezi ki a vers versformája is. A sorok rímtelenek, mindegyik keretes, rímtelen jambus, mely erősen fel van lazítva (licencia), ezáltal az élőbeszédhez közelít. Összetöri a szabályos verselés keretei. A szerelem a nyelvi kifejezést is összetörte, zaklatottá válik.
Szeptember végén
Ebbe a versbe halála után az utókor belelátja a vátesz-költő újabb megnyilvánulását: megjósolja életét, mitologizál.
A verset a mézeshetek alatt írta, a természet leírását csak kiindulópontként használta. A leírás a szöveggel párhuzamot von. A kikelet a tavasz, kora nyár, de ő a kori öregedést érzi magán, a korai telet. A természet elindít egy gondolatfolyamot benne.
Feleségével szemléli a tájat, ebből indul ki a gondolat. Az ilyen tájszemléletből induló filozofikus költészetet kontemplatív lírának nevezzük. A vers tehát kontemplációval indít. A romantika roppant módon kedveli ezt a műfajt.
Megjelenik a halálraítéltség gondolata: minden elmúlik, a kétféle szerelem gondolata: a halál utáni örök szerelemé és a sírig tartóé. Ebben a költői világban a kettő nem azonos. Az örök, halál után is tartó szerelem a férfi szerelme, míg a sírig tartó a nőé. Általánosítva.
Szendrey Júlia második házassága Horvát Árpáddal valóban nagy port kavaró, botrányos esemény volt. Tulajdonképpen nevezhetjük kényszerházasságnak is a szó legtisztább értelménben, hiszen az özvegy nem tudta volna eltartani magát és gyermekét. Attól függetlenül, h H. Árpád makulátlan ember volt.
Tehát megjelenik az égi és a földi szerelem kettősége, amit ezelőtt megfigyelhettünk már a Csongor és Tündében ahol az égi szerelem Csongoré és Tündéé, míg a földi Balgáé és Ilmáé.
A nő a romantikában képes hordozni a metafizikát, de nem tudja reflektálni. Első ilyen mű az Ifjú Werther szenvedései voltak Goethétől. Ez a nőkép jelenik meg a szövegben is. A nő itt nem fogékony a metafizikára.
Felmerül a kérdés: Nem halok-e meg holnap?, mely egy feltételezés. Ebből az előfeltételezés lesz, amint ráépül a következő feltételezés, mely az előzőt tényként kezeli, így létrehozva az előző feltételt. Tehát kimondhatjuk, hogy minden feltételezés létrehozza az előző feltétel megvalósulását. Eljutunk odáig, hogy világos, a nő szerelme befejeződik a szeretett férfi halálával, míg a férfi nem. Hangulata belenyugvó, elégikus. A nő nem tehet róla, hiszen ilyen, el kell fogadni, hogy kötve van az anyaghoz.
Rímei keresztrímek, mely Petőfinél szokatlan, nem szerette.
--|uu-|uu-|uu-|-          4 és feles anapesztus
--|uu-|uu-|uu-             4es anapesztus
Rímelésével harmonikussá teszi a szöveget. Sok benne a hangfestő részlet: „Elhull a virág, eliramlik az élet”. Díszített nyelvezetű, elérhetetlenségről van szó, hisz szerelmük sosem lehet harmonikus. Hisz a nő szerelme földi a férfié égi. Kettősség jellemzi kapcsolatukat.
Petőfi ezzel meghódítja a személyes lírát és a vátesz-költő szerepét is. ’46-ban.

Elfoglalja helyét  a költészetben, melyet ő indított el. Diadalra viszi a népnemzeti irányzatot is. A nemzeti érzés a népszelleme szerint annak szellemiségében szólal meg. Költészetét minden síkon diadalra viszi.

 

9es tétel- Petőfi

Menekülő romantika

Petőfi utolsó korszaka.

Európa csendes: először magának mondja, majd a néphez beszél, aztán a szabadságot szólítja meg ->
fölfelé beszél.(ódai műfaj, egyre emelkedettebb) lírai monológ->óda->himnusz. a szabadság istenként
jelenik meg. legnagyobb válság pillanatában írja, minél reménytelenebb a helyzet(abszurd érvelés),
annál biztosabb hogy győzünk, ha nem győzünk, akkor elenyészik a világ (haladás-elmélet)->Hegeli
világrend, itt még megvan a világkép. a jobb jövőért harcolunk.

Pacsirtaszót..: két szerep jelenik meg benne ->szereplőkonfliktus.

1. vátesz költő: földi mennyország->szerelem, itt elérhető a metafizikai világ.( megjelenik a trubadúr
költészet->szerelem=boldogság. )

2. nemzeti költő: katonaköltő, aki a szerelmes költő alatt áll, itt Petőfi ellentmond
magának(szabadság, szerelem című költeménye), és lealacsonyítja a nemzeti költőt „gyilkos
eszköz”,aki katona, nem lehet költő, már nem áldozza fel szerelmét a szabadságért, kiábrándulás a
katonaköltőből. itt már csak saját érzelmeivel törődik a költő, nem politizál, megtagadja a váteszköltő
eszményét->menekülő romantika, kiábrándulás korszaka, az eddigi költészetét lealacsonyítja, ha
tovább él, nagyon felemelkedhetett volna ezzel az irányzattal

Szörnyű idő: utolsó verse, felkiáltással kezdődik, utána kijelentések, majd kérdő mondatok-
>elbizonytalanodás, kétségbeesés, bizonytalan jövő, a világkép felborul. herder-jóslat felidéződik:
elkerülhetetlennek látja a véget, már az ég is ellenünk van, összeomlott a világrend, nincs többé
haladás, a haladáselmélet megkérdőjelezése, a történelem az mese. zavarodottság, negatív mese,
nincs eszme, állandó visszavonások->tragikus. ellentmond a törvényeknek és az észnek->hihetetlen
világ. utolsó verse,de ha folytatja ezt a szálat, nagyon modern költő lehetett volna, Adyhoz
hasonlóan.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

ez már ARANY

(Annamari, 2010.12.03 17:55)

7. A TRAGIKUS NEMZETI KÖLTŐ

A mű illeszkedése az életrajzba és az irodalmi hagyományba:
-1861-77 nem ír befejezett lírai alkotást
-'50 évektől tervezte a Csaba-trilógia megírását
-a Buda halála az 1., és egyetlen befejezett része a trilógiának
-cél: pótolni a magyarság naiv nemzeti eposzát
~Ossziáni dalok, Kalevala
-illeszkedik ez a gondolat Herder nemzeti költészet-elméletéhez --> a költészet "ősi hagyományokra" épül

Hun-magyar hasonlóság a műben:
-a hun nép tragikumában sok hasonlóság a magyaréhoz
-jellegzetes magyar karakterjegyeket hordozzák a szereplők
~"tragédia van itt az eposzba oltva" (Gyulai Pál)
-gótok, germánok ~ Magyaro.-on a nemzetiségiek --> viszályszító szerep
-másfelől a gótokkal azonosítani lehet a magyarokat (a Habsburg elnyomás alatt álltunk)--> ekkor Detre nem viszályszító, hanem saját nemzetének az érdekeit védi

Konfliktus:
-testvérharc a mű központjában
-két ok
1., Sors (jóslat) ~"Úr az egész földön, ha ez egy hibáján"
2., jellemek különbözősége miatt --> nemzeti karakter jegyek --> ezen a szinten nagyon modern az eposz, mivel a balladákra, regényekre jellemző lélekrajjzal írta Arany -->nemzeti példázattá emelkedik az eposz
-a konfliktus kirobbanását előresegíti a feleségek és Detre ármánykodásai

Verselés:
-Szimultán ritmus: az időmértékesség az eposzt, az ütemhangsúlyosság a népiességet emeli ki

A trilógia 2., 3. része (vázaltok, Arany nem fejezte be őket)
-2. rész: a jóslatot tartalmazza, miszerint Etele fia (Csaba)fogja felvirágoztatni a hun birodalmat --> Etele tévesen értelmezi, konkrét jelentést nézi, nem a távoli fiakra gondol (-->magyarok)
-3. rész: Krimhild (Ildikó) meggyilkolja Etelét, de Csabáékra fogja, akiknek menekülniük kell --> sereggel visszatérnek, de végül a hunok egymást irtják ki --> éjjelente a holtak feltámadnak és csatáznak a meghalt gótok szellemeivel egészen a magyarok bejöttéig -->jelképezi, hogy az új hun nemzet a magyar

6. tétel

(Katus, 2010.10.07 18:04)

Vates görögül: látnokot jelent, Batsányi az első ilyen költő
- Petőfi kilép a népies költő szerepéből - nemzeti, romantikus költő akar lenni

A nép nevében :

Tartalmilag a liberális reform ellenzék nézeteit vallja, de ugyanakkor nézőpontja a népben helyezkedik el.
Tört-i háttér: 47-es parasztfelkelés Lengyelország-példa Magyarországnak - Koss: ha ti parasztok nem csináltok forradalmat, majd mi nemesek csinálunk Petőfi: ha ti nemesek nem csináltok reformot, mi fellázadunk (ez nem biztos)
-érdekegyesítés -Széchenyi: kötelező állami örökváltság

képek: Dózsa: szelleme maga a tűz - nemesek féltek ettől (történelmileg őt a nemesség kényszerítette bele a lázadásba) nép - Isten küldötte tövis , rózsa: Petőfi jogot akar a népnek, de van benne kiegyezés
- népnemzeti költemény, mert tartalma nemzeti, de nézőpontja népi

ömm

(csokkentosz, 2010.10.07 13:23)

Csak szólók h okt 8 az péntek és a szülinapom, úgyh úgyis 5öst kaptok. <3

good-ass-mother-liker

(nem ivett, 2010.10.03 21:01)

adom nigga hozzászólását. ráadásul az is szív, aki csak jövőhéten ír, mert közben töri tételt is kell nyomatni.. szóval hajrá!

János tizedes

(greeny, 2010.10.03 20:16)

Petőfi Sándor: János Vitéz

1845.március 6-án jelent meg, népies epika, elbeszélő költemény, négyütemű 12es, páros rímekkel, nyelve népies és gazdag.2 részből áll.1 rész Iluska haláláig tart, Nemzeti Kör kéri, hogy folytassa, így írja meg a 2. részt.
Első rész faluban játszódik, a valóságban, ahol veszély és félelem van és az árvák nem lehetnek együtt. Idő múlása (ld. Jancsi bácsi). Tragédiaként végződik, elbeszélő együtt érez Jancsival.
Második rész az erdőben, mesevilágban, ahol megáll az idő, magabiztosság és biztonság, nincs félelem se veszély, hiszen Jancsi nem bukhat el, csakis győzhet, ezért mese. Árvák együtt lesznek a mű végén, ezzel ellensúlyoz.
Megismétel történeteket (Szt. László, Zrínyi), előtörténet az árvákról.
Valószerű-> félig valószerű-> nem valószerű.
Jancsi összetett személyiség, bűne is van (népmesében ilyen nem lehet).
Szereplők személyisége is változik (gonosz mostoha-> boszorkány).
Jancsi törekszik a metafizika felé.
Petőfi itt is zsáner, leírja, milyennek akarja látni magát.
Nép felemelkedése a műben (János Tündérország királya lesz), politikai sugárzás.
Petőfi életében úridiákból-szolgadiák story, magyarosodás-polgárosodás story.
Példaként Charles Dickens Copperfield Dávidja, de Petőfi tragédiaként végez.

you mad

(nigga, 2010.10.03 19:11)

zsírfekák vagytok. szólok hogy OKTÓBER 8. A FELELÉS!!! ami csütörtök szóval kéne a többi is...