Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A-tétel: Arany János bácsi

2010.12.04

Arany János a.k.a. John Gold, magyar költő
Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.
Nemesi családban született értelmiség, de paraszti életben ott ragad.
Család utolsó gyermeke, testvére Sára legidősebb, 8 testvére meghalt.
Szülei: Arany György és Megyeri Sára
Református, okos, tehetséges,tanulékony,csöndes,békés,iskolában versel már.
Debrecenben, a kollégiumban is tanult közben tanított is, de aztán otthagyta az iskolát.
Falu pere,mikor beszáll a pereskedésbe mindhiába,mert Mária Terézia elajándékozta a földjüket másnak. Beáll vándorszínészekhez. Aranyat az taszította a vándorszínészetben, ami Petőfit vonzotta benne. Anyja halálát látja álmában és ezért hazatér aztán, letelepszik.
Aranyban kétféle gondolat küzd: köznapi ember legyen vagy ambiciózus,ismert költő.
Hol ez hol a másik kerül ki nyertesként.
Köznapi ember: Jegyző,korrektor,írnok a faluban. Feleségül vesz Ercsey Julianna (1840), két gyermeke Juliska (1841), aki később meghal, és László (1844), aki apja nyomdokait követi.
Ambiciózus: Színésznek áll, irodalommal foglalkozik, alkot Kisfaludy Társaságnak
Elveszett Alkotmány (1845) és Toldi (1847)
A Toldival elismert költővé válik, Petőfi barátja lesz. Arany epikai hitele.
Pályája elején utánozza Petőfit. Arany fel akarja emelni a népet,hogy olvasson,de belátja, hogy ez nehéz. Szabadságharc idején nemzetőr és tisztviselő. Belülről látja a szabadságharc káoszát, nem dicsőíti azt. Szabadságharc ideje után újra köznapi ember: házitanító Geszten a Tisza-családnál majd 1851-től tanár a nagykőrösi református gimnáziumban. Közben megint ambiciózus lesz: nagykörősi balladák kora, MTA titkár és Pestre költözik. Petőfi halálával ő lett a nemzeti költő. Arany pesszimista, nem tud dicsőítő költeményeket írni a népnek. Ha ilyet ír a népnek az neki nem tetszik és nem érzi magáénak, de ha olyat ír ami neki tetszik az nem dicsőítő költemény,nem olyan ami a népnek kell, amit elvárnak tőle. Beleroskad ebbe az elvárásba,nem tud megfelelni, nem ír verseket 10 évig, amit Juliska halálával palástol. Mikor nyugdíjazzák, úgy érzi nyugdíjozzták a nemzeti költő szerepéből is,újra kezdi az írást. Gyulai Páltól kapott Kapcsos Könyvbe írja műveit, saját magának, nem mutatja meg őket. Ezt a versciklust Őszikéknek nevezi, Arany másodvirágzása, lélektani balladák kora. 1882-ben hosszú betegeskedés és sok munkálkodás után meghal.
Elveszett Alkotmány: Kisfaludy T. vígeposz pályázatára írta minden előzetes terv nélkül,de aztán elküldi. Nyer a művel 25 aranyat, de Vörösmarty kritizálja a mű nyelvét,Arany nem simította át gondosan,nem volt már ideje rá. A mű témája a megyei követválasztás és az ottani összecsapások, komor,keserű hangnemű.

 

2. Toldi
 
Petőfi pályafutását akarja követni. Arany is eposzparódiájával akarja letenni epikus költői névjegyét. Ez az Elveszett alkotmány, de egy regiszterrel magasabb a színvonal. Megyei választások körül forog. Szereplői megyei nemesek, képviselők. Formája is hexameter. Tudatosabb, politikai szatíra. Nincs a műben olyan politikai irányzat, amit nem parodikusan fogna föl. Beszélő nevek. Nincs olyan politikai irányzat, amit Arany követendőnek tartana, lemondásérzetű.
Toldi is egy szinttel magasabb regiszter. Hőse is nemes, nyelve választékos. Sok népies elemmel. Népi monda, példázat. Ellentmond egymásnak a státusza és életmódja. Nemesúr, kinek bátyja az udvarhoz is bejáratos. Életmódja paraszti, jelleme paraszti, káromkodik. Erőmutatványokat hajt végre. A nádor felértékeli, a vitézek megtagadják, nem állnak ki egy parasztfiú ellen. Megtagadják státuszát, alulértékelik. Egy nemes, akit megfosztottak nemességétől. Bátyjától, jussát kéri ~ jogát. Másodszülött fiú járadéka.
A konfliktus elindító jelenete a szolga megölése. Arany leírása árnyaltabb, Miklós bűnt követ el. A cseh vitézzel zárul a bűn. A két fiú haláláért megy revansot venni. A tornán a dicsőség a tét. Arany benne él ebben a paradigmában. Felsejlik egy nagyobb bűn lehetősége is. Kétszer. Farkassal azonosítja testvérét. Ez egy metaforikus motiváció. Elintézi a testvérgyilkosságot azzal, hogy megöli a farkasokat. ~ arany virágcserép, „Jöjjetek, s én emberek halászává teszlek titeket.”. Péter megingását is lélektanilag indokolja a Biblia. Belső viszály miatti bukás lehetősége: Zrínyi: Szigeti veszedelem. A magyar nemzeti karakter legfőbb veszélye a belviszály. a farkasoknál számol le ezzel a veszéllyel. A Toldi története sokkal ideologikusabb, mint a János vitéz. Tudatos költői alkatilag is egészen más a két költő. Más típusok.
A saját és György jussát is megkapja. A történet a reformkor célját a paraszti felemelkedéssel példázza. A Toldi-történet ennek a példája. Ideologikusabb, DE nem példázat. Nem metaforákból áll az egész, csak néha metaforizál.
Másik folyamat. Miklós demonstrálja, hogy nem paraszt. De gondolatával és erejével megcáfolja. A kezdet kezdetén megvan a veszély, hogy elvész a paraszti virtusokban, mutatványokban.
1. epizód a Farkas-kaland. A történet negatívummal zárul. Meghalnak a kölykök. Sajnálta, hogy rájuk lépett. Mégis így öli meg őket. Miklós saját farkasával küzd, közben meghalnak akaratlanul is az emberek. Ez a végzete, itt körvonalazódik. Indulatosság. „Ezek a hajszálrepedések Toldi szoborszerű alakján.” A műben ez mégis borzalmas. Ez a paraszt-Toldi egyik jellemvonása, ez a magyar nemzeti karakter tragikus oldala. Ez eltávolítja őt hivatásától a nemzet védelmétől.
A Bika-kalandban megint az látjuk, hogy hőstettet hajt végre. De nem értékelik. Végrehajt egy erőmutatványt, de ez csak visszaveti felemelkedése útján. Paraszti virtust hajt végre, parasztként is bánnak vele. Pedig az ő célja, hogy lovag legyen, Mindez csak távolítja.
Az ivásnál kemény a feje, partizik. A viadal is kocsmai verekedéshez hasonlít. Még nem lovag.
A Toldi története két szálon fut. Egyik szálon Toldi a nép sorsát képviseli, de nem példázatosan. A másik szál, hogyan lesz belsőleg is lovag. Mutatja a veszélyeket, melyeken rejtett úton elkerülheti igazi hivatását (Bika, ivás). És még benne van a paraszt virtusa.
Még jobban kifejezi, mint a János vitéz. Ünnepelték. De nem vették észre, hogy tekinti Mo. felemelkedését. Képesek vagyunk-e rá? Azonosul Toldival, empatikus. Kételyt fogalmaz meg. Pesszimista, differenciált nézőpont. Nem akarta becsapni önmagát. A történet lezárul, de érzi, hogy nem fejezte be Azonnal elkezdi a Toldi estéjét. A durva szerkezet emelkedő képet mutat, de a finomszerkezetben vannak visszavetések. Alapvetően nem éri el célját, megmarad parasztnak. A Toldi estéje lefelé íveléssel zárul. Párhuzam a két fiú, a vitéz, akit le kell győzni.
Ugyan azokkal a cselekménymozzanatokkal operál.
 

Toldi. á la vivi et kepe
miért ideológikus a mű? Státusza.(nemes-paraszt)+ juss magyarázata
két indítatása van Toldinak: -lovaggá válás

                                             -nép felemelkedését jelképezi, parasztságot képviseli

nagy veszedelem elkerülése: bátyát nem ölte meg mert helyette a farkast ölte meg

nép felemelkedése szál sikeres (folyamatot bemutatni)
lovaggá válás nem sikerül –paraszti mivoltát nem tudja levetkőzni (példa erre az epizódokból)
Arany hogy látja a reformkort, kor embere mit olvas ki a műből

3. Toldi estéje
 
A sírban kezdődik és a sírban ér véget. Pályája visszatér a legelejére. Nagyfaluban kezdődik.
Sírt ás. Kezdés: hideg, ősz, elmúlás, halál. Kontraszt az 1. részhez képest. Itt már szomorúan kezdődik, szomorúan végződik. Arany pártatlan a király és Toldi között, mindkettő értékrend elkötelezettje. Az értékrend vegyes. A Toldi első részében volt egyértelmű igazság, amit az ebeszélő képvisel. Ez már más szemlélet. Véleménye megoszlik.
Paraszti kifejezés az ásónyél (95.o.). Sikertelen életpálya. Parasztként indul és parasztként végez.
A gúnydalban már nincs lovagi értékrend. Idejétmúlttá vált és kikopott a közéletből. Kinevetik. (147. o.)
Pósafalvi János (97.o.)
Szent László-történet, Özvegyasszony történet, számára nem mozog a világ. (97, 38., 99. o.)
Ismétli a Toldi első részét. Legyőzi az olasz vitézt. Utána már (138.o.) Toldi beöltözik barátnak. Aztán kalpagot és mentét vesz. Második feladata a lovagi értékrend visszaállítása. (1. fel: a magyar becsületét visszahozni.) Érlelődik az 1. részekben is, de csak itt tudatosítja a feladatot. Lovaggá kell válnia. Toldiban megvan a virtus, de szeretné külsőségekben is idomulni. Toldi a történetben a népi hős, maga a nép megtestesítője. Ez adja az ideológiát. A nép beemelése az udvarba és a kultúrába. Rejtettebb vonulat (Sőtér elemzés). Hajszálrepedések…
Az öreg Toldi bevonulásával felidézi a petrencerúd paraszti mutatványát. A szöveg 2 helyen is utal rá. A Toldi estéje nem vesztette el ezt szálat.
Fegyverzete régies, kopott. Fegyvert kovácsolni cigányok nem szoktak. (113.o.) A tökéletlen, nevetséges fegyverhez illi a hibás, tökéletlen rímelés. Aranynak kívánja a füle, sántikáló rímet írni. A Sántikáló rím illik Toldi sántító lovagiasságához.
(114.o.) Spanyol asszonánc. Tele van vele. Megzökkenti a verselést. Az olasz és a cseh vitáz legyőzésének összevetése. Amikor levágja a bajnok fejét először éljenzik, a Toldi estéjében félnek tőle. Ártó szellemnek gondolják a pokolból. Végrehajtja a feladatot, de nem arat vele diadalt. Megkapja az elégtételt, de ez nem ugyanaz. 1516 s. gúnyolódnak. Buzogányt rejt a menteujjába. Ez a bűn.
Bikaszerű Toldi, visszautalás az 5 ének 19. vszkjára. Toldi belső konfliktusa, nem tudja megfékezni önmagát.
Megjelenik más fajta figurakánt is. (122.o.) Megelőzi a kegyelmet. Harc dúl Toldiban. A barbárság és a lovagi erények küzdenek benne. Ebbe a haragba hal bele. Fontos, hogy Miklós megjelenít egy dicső múltat, a lovagkort, de benne van a parasztság, a durvaság, a faragatlanság, Toldiban ez érvényesül.
Ezt emeli példázatos szintes a halálos ágyi beszélgetésnél. Eddig egészében nem példázat, de itt példázattá emelkedik.
Előkészítése a 3/27-28. Toldi felé billen a mérleg, a király beismer, a vita előkészül.
5/12. Toldi parasztdurvasága a felszínre tör. Ideológia probléma, Berzsenyi veti föl először. a magyarságnak kulturálódnia kell. DE! Nem gyengül-e meg ezzel?
6/28. Ez kapcsolódik hozzá. Toldi a testi erő, a magyar nemzeti karakter mellett rével, a király a haladás mellett. A képlet: nemzet vagy haladás. Ideologikusan arról szól, hogy muszáj választani. Megbomlik az eszme, amit a reformkor hitt.
 A Toldiban a haladás tragédiába fullad. A nemzetiség a nyers erő miatt zabolázhatatlan, a haladás során pedig a karakter veszik el. A vita Toldi halálával dől el. Az élő, a király győz. Az örök Bence lebeg Toldi felett, az örök nép. Ez Toldinak ad igazat. Akármelyik veszt, a kettőnek egymás nélkül nincs értelme. Feloldatlan a konfliktus. Tragikus csapdahelyzet, mert karakterünkből nem tudunk kitörni. Pusztító a folyamat. A Toldiban Arany kudarcként mutatja be a reformfolyamatokat.
Szerkezeti oldásokat tartalmaz, oldottabb, mint az elbeszélő költemények, a regény felé törekszik. Pongolább verselés, spanyol asszononcokkal, hím + nőrímekkel. Újításokat vezet be, melyeket észre sem vettek.

4. az ötvenes évek lírája:

Szabadságharc bukása utáni évek- depressziós hangulat, elkeseredés. Arany mégis felvállalja, hogy a haladásról és a nemzet problémáiról beszéljen.

Nagyidai cigányok:
16. sz második fele - Thököly szabadságharc idején játszódik. - magyarokat kurucnak nevezi, de valójában a cigányok története egy tükörkép és a magyarokat jeleníti meg a cigányok leírásában, (a magyarokat érti a cigányok alatt)
Tele van negatív karakterjegyekkel, ezeket a magyar karakterjegyekkel azonosítja. Ezért ábrázolja a cigányokat ennyire rossznak és rasszisztikusan, mert valójában a magyarokat érti alatta. A magyar nemzeti karakter kigúnyolásának is felfogható.
Az itt kigúnyolt események torzképe a szabdságharcnak. Csóri összekeveri az álmot a valósággal - ezzel az osztrákokat is kigúnyolja.
Csóri~Kossuth Lajossal
Ez a szabadságharcról alkotott vélemény hasonló : Kemény Zsigmond és Vajda János álláspontjával is.
-nem tud olyat írni, ami jó a nemzetnek.-őrlődik a közéleti és magánéleti költészet között

Letészem a lantot:
elégikus hangvételű költemény, melyben a tragikum a nemzet halála
-nemzeti és személyes válság is
2 korszak szembeállítása: értelmetlen, céltaan jelen - éltető múlt
Utolsó versszak allegóriájában a törzs a nemzet v ő maga ill. a virág az egyén v az ő költészete.
2 múlt idővel is érzékelteti a rácsodálkozást a szomorú valóságra: hová lettél, hová levél - második közeli múlt, ami kihatással van a jelenre.
Magánéleti és közéleti költészetként is felfogható, mindkettőben megállja a helyét.

Ősszel:

Itt is 2 világot állít szembe egymással.: homéroszi verőfényes boldogság - ossziáni világ.
Ez nemzeti, közéleti szinten pedig ez az ellentét egyenlő a reformkor - elnyomás ellentétével.
- elégico óda
magánéleti költészet értelmében arra az álláspontra jut, h értelmetlen és szükségtelen a költészet
nemzeti költészet értelmében pedig a nép, nemzet pusztulását látja
homéroszi világ eszményi világként jelenik meg.
Ezt csodálja Arany, ugyanakkor tudja, h az ő világa Osszián.
Jól esik neki a szenvedés, a dekadens költészetet vetíti előre.

Kertben:

Kiábrándult világnézet, negatív haladás- kép. Megbukik a haladásba vetett hit.
Összeomlás példázata(parabola) - megkeseredett világszemlélet. ( hernyó az ember, aki harap)
Van benne műfajváltás. ( eleje kontemplatív líra) hangulata elégikus
- életkép - bűnbeesés előtti világot jeleníti meg, civilizáció előtti
Úgy jeleníti meg magát benne, mint közember - ő a példázat eszköze.

- ami itt személyes líra, lehet nemzeti líra is, mert személyes tragikuma az egész nemzeté is. Ezért ír személyes lírát, mert kétféle olvasata van. Nemzeti költészetnek is fölfogható.

5. A nagykőrösi balladák
 
Megtalálja azt a műfajt, ami kifejezi érzelmeit és kellőképpen eltávolodhat a személyességtől, személyeskedéstől, amit nem szeretett.
Gregus Ágost:tragédia dalban elbeszélve. A lírai elem alkalmat ad az önkifejezésre
SZONDI KÉT APRÓDJA
A szultán és a küldönc beszél idézőjelben. Most van egy költő, aki balladát ír (~Huszt) a másik elbeszélő a csata napján van: Tinódi. Vagy egy korabeli elbeszélő, nem specifikálja. A 2. szakasz végéig beszél. Az apródok elmondják Szondi történetét, a küldönc le akarja csalogatni őket. A két beszéltetés kapcsolódik egymáshoz. Lényegében ez a párbeszéd, csak nem vesznek tudomást egymásról. A végén a küldönc kiesik a szerepből, ezzel a balladaalkotó kiemeli Szondi vitézségét.
Arany közismerten kerülte ezeket a témákat, most elviszi a fajtalankodás irányába.”Szép- ifjak, lány arcotok”. Az árulás undorító voltát akarja érzékeltetni.
A szövegünk kettős elbeszéléssel indít. Kora veszte: nem Szondira, Petőfire vonatkozik. Ezzel párhuzamot von a szabadságharccal és Petői életével. Példázattá válik. A régi történet rejti magában a mai történéseket is. Soha nem mulasztja el ilyen verseiben a Petőfire való vonatkozást, utalást. Nyelvezetével is kidolgozza. 2 idézőjeles beszélő, hogy az idézőjel nélküliek is ketten lehessenek. Keretez is, ezzel példázattá válik. Erősebben kapcsolja össze vele. Ez a szöveg erősen a magas költészet nyelvi regiszterében szólal meg. Verselése:
U-|UU-|-||--|UU-
--|UU-|-||--|U- Felhőbe hany…
Nem az elégia uralkodik, hanem az öröm?...Arany szégyellte magát, hogy túl egyszerű példázatokat alkot.
A verselést is bonyolulttá akarja tenni. A ballada megfe lelő műfaj, hogy a személyességtől eltávolíthassa, objektívvá tehesse.
ÁGNES ASSZONY
Hiányok. Az őrület kifejezője a refrén. Sokan mondhatják. Az őrület folyamatként jelenik meg. A refrén megszakítja a verset és Ágnesre viszi a hangsúlyt. A történet hatását akarja megírni a lélekre. Itt születik a lélektani ballada. A refrén Istenhez imádkozik. Lehet Ágnes mondata, mikor meglátta halott férjét, amit folyamatosan ismétel, mintha számára megállt volna az idő. A folyamatos lepelmosással meg nem történtté akarja tenni a tette, önmagát is becsapja. A dőlt betűs részek olvasási segítségek a olvasóknak, kiemelik az őrület mozzanatait. Ez a fajta szövegalkotás újszerű. A bírák lelkiismeret alapján szavaznak, szembekerülnek a bűn súlyosságával. A vers népe a civilizációi előtti népet eleveníti fel, a nyugodt, harmonikus világot. Ezt az idillt és a szerelem befurakvása bontja fel. Egy olyan világban, ahol a létfenntartás a meghatározó, nem a szerelem, bűnhöz vezet. Ez a mű világában a devalvencia, mely felbontja a rendet, hisz nem kötelességtudaton, hanem egyéni vágyakon alapul. A hagyománnyal a harmonikus világgal helyezkedik szembe. Ez Arany lelkivilágát tükrözi, kinek életében a kötelesség elnyomta saját érzéseit és vágyait. Ágnes csúnyán öregszik meg, ezzel érzékelteti mit okoz a szerelem, a saját érzelem megélése.

7. A TRAGIKUS NEMZETI KÖLTŐ

A mű illeszkedése az életrajzba és az irodalmi hagyományba:
-1861-77 nem ír befejezett lírai alkotást
-'50 évektől tervezte a Csaba-trilógia megírását
-a Buda halála az 1., és egyetlen befejezett része a trilógiának
-cél: pótolni a magyarság naiv nemzeti eposzát
~Ossziáni dalok, Kalevala
-illeszkedik ez a gondolat Herder nemzeti költészet-elméletéhez --> a költészet "ősi hagyományokra" épül

Hun-magyar hasonlóság a műben:
-a hun nép tragikumában sok hasonlóság a magyaréhoz
-jellegzetes magyar karakterjegyeket hordozzák a szereplők
~"tragédia van itt az eposzba oltva" (Gyulai Pál)
-gótok, germánok ~ Magyaro.-on a nemzetiségiek --> viszályszító szerep
-másfelől a gótokkal azonosítani lehet a magyarokat (a Habsburg elnyomás alatt álltunk)--> ekkor Detre nem viszályszító, hanem saját nemzetének az érdekeit védi

Konfliktus:
-testvérharc a mű központjában
-két ok
1., Sors (jóslat) ~"Úr az egész földön, ha ez egy hibáján"
2., jellemek különbözősége miatt --> nemzeti karakter jegyek --> ezen a szinten nagyon modern az eposz, mivel a balladákra, regényekre jellemző lélekrajjzal írta Arany -->nemzeti példázattá emelkedik az eposz
-a konfliktus kirobbanását előresegíti a feleségek és Detre ármánykodásai

Verselés:
-Szimultán ritmus: az időmértékesség az eposzt, az ütemhangsúlyosság a népiességet emeli ki

A trilógia 2., 3. része (vázaltok, Arany nem fejezte be őket)
-2. rész: a jóslatot tartalmazza, miszerint Etele fia (Csaba)fogja felvirágoztatni a hun birodalmat --> Etele tévesen értelmezi, konkrét jelentést nézi, nem a távoli fiakra gondol (-->magyarok)
-3. rész: Krimhild (Ildikó) meggyilkolja Etelét, de Csabáékra fogja, akiknek menekülniük kell --> sereggel visszatérnek, de végül a hunok egymást irtják ki --> éjjelente a holtak feltámadnak és csatáznak a meghalt gótok szellemeivel egészen a magyarok bejöttéig -->jelképezi, hogy az új hun nemzet a magyar

A NAGYKŐRÖSI BALLADÁK:

ballada: „tragédia dalban elbeszélve”

elidegeníti magától a személyes tartalmakat, tárgyilagos-> így születnek a nagykőrösi balladák.

Szondi két apródja: 4személy párbeszéde: mesélő, apródok, szultán, küldönc.

I.szakasz: kettős elbeszéléssel indul-> Arany-jelenkori elbeszélő

                                                               -> Tinódi- régi mesélő

utána: apródok elmondják Szondi történetét

később a szultán követe csábítja az apródokat a török udvarhoz( a szultán meleg- „sátrában aludhattok”, „kenőccsel keneget..”)

->törökök erkölcstelenek, bűnösek

műfaj: példázat, mert kódoltan utal egy másik történetre és sajátos kerete van

párhuzam Petőfivel-> koraveszte

magasköltészet

verselése: jóni versforma és 3ésfeles anapesztus

sormetszetek

nagyon tudós költő alkotása,nagyon zenei hangzású

dallamos-> elégtétel, hogy az árulás nem történt meg

 

Ágnes asszony: műfaj: kihagyásos ballada (sok hiány van a versben)

sok elem nincs benne, amit az olvasónak kell kigondolni->balladai homály ebből adódik

refrén:  ima -„irgalom atyja”

amit nem hagy ki, az a lélektan, valójában lélektani ballada

Erdélyi kritikája: túl hosszú a börtön leírása-> de ez a lényeg, lélektanon van a hangsúly, megnem történtté tevés

harmonikus világ, amit a szerelem bomlaszt fel-> a szerelem bűn

a törvényszék is a lelkiismeret alapján dönt, nem ítéli el az őrült asszonyt

kurziválás~ kiemelés 

 

 

8. Az Őszikék lírája (Őszikék, Epilógus, A tamburás öregúr, Tölgyek alatt)- a vastagbetűs kelemen dumája.

Arany 1862 után sokáig nem ír befejezett művet, vagy csak alkalmakra ír rövid epigrammákat. Arany arra fogta hallgatását, hogy Juliska lánya meghalt és ez személyes válságba sodorta. Ám hallgatásának valódi oka az volt, hogy a nép elvárta Aranytól nemzeti költőt, aki biztatja őket. De Arany belefáradt ebbe a szerepbe. Arany költői magatartásformája messze volt ettől, ő nagyon pesszimista világnézetű volt. Miután 1877-ben nyugdíjba megy, és nyugdíjazzák mint költő. A Gyulai Páltól kapott kapcsos  könyvbe elkezd verseket írni, de csupán magának. A kapcsos könyvbe bemásolt tisztázatokat elnevezte Őszikéknek és bezárta őket. Barátai biztatására végül rászánja magát kiadására. Ez a korszaka csak fél évig tartott, utána már csak epigrammákat ír és a Toldi szerelmét.

Ebbe a kötetbe tartozott az Őszikék című verse is. A költő eljátszik a szóval, az őszike két különböző dolgot jelent: jelenthet virágot és csibét is. Az őszikék magukban rejtik a szépség és az elmúlás értékeit. Már csak magának akar írni. Komikus, mert a költészetét az ételhez hasonlítja, és ezzel leértékeli. Önirónia, már nem értékes a verse.  

Az Epilógus című verse az első Őszikék költeményei közé tartozik. A vers 3 részre tagolódik: először elégedett szerény életével. A második részben kétséges, vívódik, reflektál a költészetére. Számvetés- hasonlóság az Osztályrészemmel. A 3. részben már arról beszél hogy elégedetlen életével.  Megjelenik benne az elégedetlenkedés és az élet-út archetípus. Ő „gyalog járta” szerény, hétköznapi, egyszerű élet. Az emelkedett metaforikus kép leesik a valóságba, elveszik: „omnibuszon” komikus, ironikus. Elégedetlen, a költészetében, azért nem kapott dicséretet, amire igazán büszke, hiszen nemzeti költőként nem nyújtotta azt, amit kértek tőle. Dalszerű vers, chanson: játékos, humoros – szatirikus, ironikus. Verselése ütemhangsúlyos.

 A tamburás öregúrban az öregúr kívülálló és ráadásul fél fülére süket és fél szemére vak is, aki saját magának játszik mindenfélét.  Nehéz róla elképzelni, hogy tud zenélni, ami romantikussá teszi a művet. Az úr a zenéjét esendőnek tartja. A vége felé a hangulat szomorúbb, emlékeket idéz fel, öregedés, felejtés, nosztalgikus. A karakter akár Arany is lehet, mert neki is volt tamburája és zenét is szerzett. Arany direkt szeretné hogy az öregúrról rá asszociáljanak, idéz egy másik verséből. Utolsó versszak: "öregem": önmegszólítás. Humor, önirónia. Elavult dalokat énekel, de ezek igaziak. Az újak, a modernek már összelopottak, értéktelenek. Az ifjú werther szenvedéseivel párhuzam: az igazi remekmű, a művész fejében marad meg, nem kerül papírra. Megjelenik Arany vallásossága, református. Az utolsó versszakban a saját költészetét a nemzetből kikapottnak, haszontalannak, értéktelennek mutatja be megtöri a korábbi menetet.

 A Tölgyek alatt című művében a költő pozíciója, ül egy tölgyfa alatt a Margit-szigeten és visszaemlékezik életére. Több idősík jelenik meg. A jelen idősíkja: Margit-szigeten egy nagy tölgy alatt ül. A második idősik a gyermekkora: tölgyfára mászott. A harmadik idősík pedig a jövő: tölgy legyen a fejfája. A tölgy a szülőotthonára emlékezteti, az asszociációk a gyermekkorig vezetnek vissza. Ugrál a jelen és a jövő között. Nagyon modern elemi utalások az impresszionizmusra, az egész vers benyomás szerű. Az egyik versszakban “Zubogását hallom”: nőrím (--) és a "A vizi malom!": hímrím (u-). Ami nem szabályos, távolodik a dallamos zenétől. A felhő szeme rebben sor nagyon modern, ám ezt nem értik, bírálják. Ez a metafora a villámlás hatását mutatja be, ahogy megrebben a szemünk. Nagyon modern, később impersszionizmus. Gyulai pál kérésére arany kiadja ezt a verset, ám a nyilvános fogadtatása nem sikeres. Kap egy bíráló levelet Sárváry Antaltól aki egy versben megfogalmazza hogy arany már nem tud igazán verselni, inkább a fiatalabb nemzedékekre kellene hagynia a versírás feladatát. Valójában elvárják tőle a próféta költőt. Vagyis kijelenti hogy arany már túl öreg hogy verseljen. Arany erre ír egy ellenverset, a tölgyek alatt nro 2-őt amiben bravúrosan reflektál a korábbi két versre, mindezt tömény iróniával fűszrezve.

 Az őszikék líráját, az akkori közvélemény nem értette meg és ha nem is nyilvánosan, de bírálták, mert nem kapták meg Aranytól az elvárt nemzeti költészetet. Ezekben a versekben nagyon sok modern elem megjelenik ami a későbbi Nyugat-költők költészetét fogja meghatározni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

hova?

(good-ass-coon-liker, 2010.12.05 21:36)

úgy szeretem a toldi estéjét meg a toldit is.(metafizikus értelemben siessetek vele plíz)

Arany élete

(gríni, 2010.12.05 17:53)

Arany János a.k.a. John Gold, magyar költő
Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.
Nemesi családban született értelmiség, de paraszti életben ott ragad.
Család utolsó gyermeke, testvére Sára legidősebb, 8 testvére meghalt.
Szülei: Arany György és Megyeri Sára
Református, okos, tehetséges,tanulékony,csöndes,békés,iskolában versel már.
Debrecenben, a kollégiumban is tanult közben tanított is, de aztán otthagyta az iskolát.
Falu pere,mikor beszáll a pereskedésbe mindhiába,mert Mária Terézia elajándékozta a földjüket másnak. Beáll vándorszínészekhez. Aranyat az taszította a vándorszínészetben, ami Petőfit vonzotta benne. Anyja halálát látja álmában és ezért hazatér aztán, letelepszik.
Aranyban kétféle gondolat küzd: köznapi ember legyen vagy ambiciózus,ismert költő.
Hol ez hol a másik kerül ki nyertesként.
Köznapi ember: Jegyző,korrektor,írnok a faluban. Feleségül vesz Ercsey Julianna (1840), két gyermeke Juliska (1841), aki később meghal, és László (1844), aki apja nyomdokait követi.
Ambiciózus: Színésznek áll, irodalommal foglalkozik, alkot Kisfaludy Társaságnak
Elveszett Alkotmány (1845) és Toldi (1847)
A Toldival elismert költővé válik, Petőfi barátja lesz. Arany epikai hitele.
Pályája elején utánozza Petőfit. Arany fel akarja emelni a népet,hogy olvasson,de belátja, hogy ez nehéz. Szabadságharc idején nemzetőr és tisztviselő. Belülről látja a szabadságharc káoszát, nem dicsőíti azt. Szabadságharc ideje után újra köznapi ember: házitanító Geszten a Tisza-családnál majd 1851-től tanár a nagykőrösi református gimnáziumban. Közben megint ambiciózus lesz: nagykörősi balladák kora, MTA titkár és Pestre költözik. Petőfi halálával ő lett a nemzeti költő. Arany pesszimista, nem tud dicsőítő költeményeket írni a népnek. Ha ilyet ír a népnek az neki nem tetszik és nem érzi magáénak, de ha olyat ír ami neki tetszik az nem dicsőítő költemény,nem olyan ami a népnek kell, amit elvárnak tőle. Beleroskad ebbe az elvárásba,nem tud megfelelni, nem ír verseket 10 évig, amit Juliska halálával palástol. Mikor nyugdíjazzák, úgy érzi nyugdíjozzták a nemzeti költő szerepéből is,újra kezdi az írást. Gyulai Páltól kapott Kapcsos Könyvbe írja műveit, saját magának, nem mutatja meg őket. Ezt a versciklust Őszikéknek nevezi, Arany másodvirágzása, lélektani balladák kora. 1882-ben hosszú betegeskedés és sok munkálkodás után meghal.
Elveszett Alkotmány: Kisfaludy T. vígeposz pályázatára írta minden előzetes terv nélkül,de aztán elküldi. Nyer a művel 25 aranyat, de Vörösmarty kritizálja a mű nyelvét,Arany nem simította át gondosan,nem volt már ideje rá. A mű témája a megyei követválasztás és az ottani összecsapások, komor,keserű hangnemű.

mé'?

(lilla, 2010.12.05 17:15)

a 8-as tételben a vastaggal jelölteket keleman mondta.

Az 50-es évek lírája

(Katus, 2010.12.04 13:45)

Szabadságharc bukása utáni évek- depressziós hangulat, elkeseredés. Arany mégis felvállalja, hogy a haladásról és a nemzet problémáiról beszéljen.

Nagyidai cigányok:
16. sz második fele - Thököly szabadságharc idején játszódik. - magyarokat kurucnak nevezi, de valójában a cigányok története egy tükörkép és a magyarokat jeleníti meg a cigányok leírásában, (a magyarokat érti a cigányok alatt)
Tele van negatív karakterjegyekkel, ezeket a magyar karakterjegyekkel azonosítja. Ezért ábrázolja a cigányokat ennyire rossznak és rasszisztikusan, mert valójában a magyarokat érti alatta. A magyar nemzeti karakter kigúnyolásának is felfogható.
Az itt kigúnyolt események torzképe a szabdságharcnak. Csóri összekeveri az álmot a valósággal - ezzel az osztrákokat is kigúnyolja.
Csóri~Kossuth Lajossal
Ez a szabadságharcról alkotott vélemény hasonló : Kemény Zsigmond és Vajda János álláspontjával is.
-nem tud olyat írni, ami jó a nemzetnek.-őrlődik a közéleti és magánéleti költészet között

Letészem a lantot:
elégikus hangvételű költemény, melyben a tragikum a nemzet halála
-nemzeti és személyes válság is
2 korszak szembeállítása: értelmetlen, céltaan jelen - éltető múlt
Utolsó versszak allegóriájában a törzs a nemzet v ő maga ill. a virág az egyén v az ő költészete.
2 múlt idővel is érzékelteti a rácsodálkozást a szomorú valóságra: hová lettél, hová levél - második közeli múlt, ami kihatással van a jelenre.
Magánéleti és közéleti költészetként is felfogható, mindkettőben megállja a helyét.

Ősszel:

Itt is 2 világot állít szembe egymással.: homéroszi verőfényes boldogság - ossziáni világ.
Ez nemzeti, közéleti szinten pedig ez az ellentét egyenlő a reformkor - elnyomás ellentétével.
- elégico óda
magánéleti költészet értelmében arra az álláspontra jut, h értelmetlen és szükségtelen a költészet
nemzeti költészet értelmében pedig a nép, nemzet pusztulását látja
homéroszi világ eszményi világként jelenik meg.
Ezt csodálja Arany, ugyanakkor tudja, h az ő világa Osszián.
Jól esik neki a szenvedés, a dekadens költészetet vetíti előre.

Kertben:

Kiábrándult világnézet, negatív haladás- kép. Megbukik a haladásba vetett hit.
Összeomlás példázata(parabola) - megkeseredett világszemlélet. ( hernyó az ember, aki harap)
Van benne műfajváltás. ( eleje kontemplatív líra) hangulata elégikus
- életkép - bűnbeesés előtti világot jeleníti meg, civilizáció előtti
Úgy jeleníti meg magát benne, mint közember - ő a példázat eszköze.

- ami itt személyes líra, lehet nemzeti líra is, mert személyes tragikuma az egész nemzeté is. Ezért ír személyes lírát, mert kétféle olvasata van. Nemzeti költészetnek is fölfogható.