Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Humanizmus: Itáliából induló stíluskorszak. Emberközpontú; az önálló egyéniséget állítja a központba. A földi élet fontosabb az üdvözülésnél. Machiabelli fejti ki eszmeiségét.

Plasztikus ábrázolás: Michelangelora jellemző. A kontúrok erősek,a folthatás nem érvényesül.

Festőiség: Leonardo fejleszti ki.A kontúrok elmosódnak, érvényesül a levegőperspektíva.

Levegő perspektíva: A távolban levő dolgok kékesek, elhalványodnak és elmosódnak.

Vonalperspektíva: Axonometrikus ábrázolás; van nézőpont és a vonalak egy pontban futnak össze.

Perspektíva: Síkon érezteti a teret. (2dimenzión a 3dimenziót)

Sfumato: Jelentése: árnyék. Rafaello találmánya. A színekbe kormot kevert és elmosta a körvonalakat.

Tudós költészet: Poeta doctus- tudós költő. A költészetet mély műveltséggel tágítja; nem csak az ihlet, de a tudás is dolgozik az íráskor, a műnek több szintű a jelentése.

Szonett: Strófa képlet, versforma. Tizennégy sor, négy szakaszra osztva: az első két szakasz négysoros kersztrím, a második kettőhárom soros tercéna: aba bab.

Petrarkizmus: Petrarca követése. A szerelmi költészetet a szakrális költészet nyelvével fejezi ki. A szent szerelmet vegyíti a valódival. Gyakoriak a Madonnához írott szerelmes versek.

Novella: Rövid, prózai, epikai alkotás, ami mindig egy sors fordulópontját mutatja be, csattanóval a végén.

Csattanó: Nincs előkészítve, ezért nagyon váratlan. Hirtelen, nagy fordulat, ami általában humoros.

Misztérium játék: Pl.:passió. A nép egyszerű emberei adtak elő, általában bibliai történeteket az ünnepeken. Nagyon epikus, hosszú időt fog át. Keverednek benne a humoros és a tragikus elemek.

Vígjáték: Zűrzavarosan, végzetesen kezdődő történet, amiben gyakori elem a félreértés vagy a csel, de végül a szerelem mindent megold.Humoros, boldog vége van.

Költői dráma: Hősei emberfeletti lények, a műnek van jelképes jelentése. Általában egy varázslat oldja meg a bonyodalmat.

Monológ: A színpadon a szereplő kilép a cselekményből, önmagához és a közönséghez beszél. Elmélkedik, reflektálja a saját helyzetét, az eseményeket és a gondolatait.

Drámai jambus: Ötös, öt és feles rímtelen jambus, sok áthajlással.

Áthajlás: Sorátlépés; a mondat nem ér véget a sor végén, hanem a következőben folytatódik, A sor végén megszünteti a kötelező szünetet, ezzel nyugtalanító hatást kelt.

Tragikai vétek: Erény, ami a hős bukását okozza.

Lélektani motiváció: Megindokolja a tetteket a jellemmel és a helyzettel. A jellem állandó, de a lélektani motivációt az jelenti, hogy az adott helyzet mit vált ki belőle.

Mozaikszerű információadás: Nem egyszerre, hanem elszórva kapjuk az információt, ettől életszerűbb a mű és több olvasói fegyelem szükségeltetik.

Reflexió: A szereplőnek a történtekre való ragálása.

Manierizmus: A késő reneszánsz egy ága, barokkba való átmenet. Nagyon kifinomult, a tudós emberekre épít. Eltűnik az életöröm, helyébe lép a bizonytalanság.

Korvina: Mátyás könyvtárába tartozó könyvek.

Erudíció: A tudós költészet eszménye. Elmélyült műveltség és találékonyság.

Históriás ének: A Balassy-előtti költészet. Célja, hogy hitelesen meséljen el történelmi eseményeket. Nyelve és verselése kezdetleges.

Széphistória: Mesetörténet, vándormeség feldolgozása. Kifinomultabb, költőibb nyelv, jobb rímek és metaforák.

Önrím: Saját magával rímelő szó. A históriák énekekben gyakori.

Négysarkú rím: Négyes rímelés: a a a a. Históriás énekekben gyakori.

Dalvers: A ritmust egy dallam vezeti, az hozza a ritmust.

Szövegvers: Nem kell dallam támopgatása a ritmushoz, mert azt a nyelvi elemek hozzák létra. Pontosabb a szöveg ritmusa.

Balassi-strófák: aab, ccb, ddb. 4/2 4/2 4/3 számmisztika:3

Lírai monológ: Saját gondolatok reflektálása lírai formában. A lírai én önmagával beszél önmagáról. Belső vívódás.

Udvarló vers: Valós vagy elképzelt szerelmeshez írják, trubadúrhagyományt követ.

Latrikánus vers: Parázna, utcalányokról és szerelmi kalandokról szól. Erkölcstelen, bűnös, de ennek tudata nincs a versben.

Bujdosó vers: Vershelyzet a bukjdosás, olykor szerelem miatt, akinek üzen.

Ekhós vers: Ekhó:visszhang. Ezzel költői játék. A rímfelelő szó megismétli a rímhívó szó utolsó hangjait, de új szót hoz létre.

Verszárlat: Elmondja, hogy milyen helyzetben íródott a vers.

Alakzatok: Nyelvi kényszerítés eszközei, halmozás, fokozás, körülírás, stb.

Halmozás: Sok minden felsorolása, a mértéktelenség érzékeltetésére.

Megszólító metafora: Metaforával szólítja meg a megszóéítottat. Ezen megszólítások később folklorizálódtak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.